Macron magára haragította a muszlimokat

Vallási vezetők szerint nem az iszlám van válságban, inkább a francia elnök beszél butaságokat.

Police officers work at the scene of a stabbing attack near the former offices of French magazine Charlie Hebdo, in Paris, France September 25, 2020. REUTERS/Gonzalo Fuentes - RC2O5J9SR4SD Fotó: Gonzalo Fuentes

„Szeparatizmussal vádolni az iszlámot nyílt felhívás a rasszizmusra és gyűlöletre!” – fakadt ki közleményében a neves al-Azhar Egyetem Emmanuel Macron múlt heti, iszlámról tett kijelentéseire reagálva. A szunnita vallástudomány kairói központja a francia elnök szemére vetette, hogy kétmilliárd muszlim érzéseibe taposott bele, mikor hamis színben tüntette fel a hitüket. „Iszlám terrorizmusról beszélni a nyugati államok újabb meggondolatlan, súlyos sértése az iszlám és a muszlimok ellen” – szólalt meg Ahmad et-Tajjeb, az al-Azhar Egyetem és mecset főimámja is. A mérsékelt tudós a vallások közötti párbeszédet hirdeti, négy évvel ezelőtt Ferenc pápával is találkozott, de most arra figyelmeztetett, az effajta megnyilvánulások ellehetetlenítik a dialógust, és csak az iszlámmal szembeni félelmet és gyűlöletet táplálják.

Késő bánat

Franciaországban nagyjából hatmillió muszlim él, többségük az egykori gyarmatokról, Algériából, Marokkóból származik, de jelentős a török közösség is. Beilleszkedési problémáik a 2015-ben kezdődő terrortámadás-sorozat után kerültek ismét reflektorfénybe, miután kiderült, hogy az elkövetők muszlim bevándorlók voltak. Hétfőn kezdődött például annak a 29 éves algériai férfinak és társainak a pere, aki öt évvel ezelőtt egy templomot akart felrobbantani. Számítását az húzta keresztül, hogy amikor az övébe tűzte fegyverét, az elsült, és lábon lőtte magát. Szeptember óta tart annak a 14 vádlottnak a tárgyalása is, akik a gyanú szerint segédkeztek a 2015-ben a Charlie Hebdo és a párizsi kóser bolt elleni támadásban. Éppen a hétvégén hallgatták meg Farid Benyettou „hitszónokot”, aki korábban szélsőséges eszméivel szervezett be fiatalokat, köztük a Charlie Hebdo merénylőit. A férfi ma már teherautó-sofőrként dolgozik, de könyvet is írt „dzsihádjáról”. A tárgyaláson elismerte felelősségét a történtekért, és bocsánatot kért az áldozatoktól és hozzátartozóiktól.

Mitől telt be a pohár a muszlim vezetőknél? Emmanuel Macron múlt pénteken mutatta be akciótervét az iszlám szeparatizmus elleni küzdelemről. Mint arra az MTI is emlékeztetett, a francia elnök alapból két tűz között találta magát: míg a jobboldal azzal vádolja, hogy nem elég szigorú, a baloldal szerint a szavazatokért eladta magát a bevándorláselleneseknek. Ezek után hosszúra nyúlt beszédét úgy kezdte, hogy

„az iszlám világszerte válságban van”, amivel sokakat magára haragított a világban.

Az a figyelmeztetése sem aratott osztatlan sikert, hogy a radikális iszlám ideológia olykor megpróbál vért ontani, felemlegetve, hogy egy pakisztáni férfi hentesbárddal megtámadott két, a Charlie Hebdo régi szerkesztőségénél álló embert. Végül hadat üzent a külföldi befolyásnak is, közte annak a gyakorlatnak, hogy – elsősorban Törökország, Marokkó és Algéria – imámokat küldenek Franciaországba.

Középkori szellem

„Ez a kijelentés tiszteletlen a muszlimokkal, egy provokáció!”

– háborgott Ömer Çelik, a török kormánypárt szóvivője, egyenesen diktatórikusnak bélyegezve a francia elnök terveit. A török külügyminisztérium is hivatalos közleményben ítélte el az iszlám „felvilágosítását”, amely szerintük csak tovább támogatja az idegengyűlöletet és a muszlimellenességet. Ankara heves reakciója mögött alighanem az áll, hogy az utóbbi időben több konfliktusuk volt Franciaországgal, de az az egyre határozottabb törekvés is, hogy Törökország a muszlim világ élére álljon. Ennek szellemében Recep Tayyip Erdoğan török elnök éppen a minap beszélt arról is, hogy Jeruzsálem az ő városuk, utalva arra, hogy a szent város a XX. század elejéig az Oszmán Birodalom ellenőrzése alatt állt.

„Szánjuk azt a vezetőt, aki még mindig a középkori vallásháborúk szellemében él”

– üzente hasonlóan harcias hangnemben Ali al-Karadagi. Az egyes országok által terrorszervezetként számon tartott, katari székhelyű Muszlim Tudósok Nemzetközi Szövetségének főtitkára azzal vágott vissza: nem az iszlám világ van válságban, hanem Emmanuel Macron, mégpedig politikailag, erkölcsileg és emberileg.