Szajf al-Iszlám Kadhafi, az egykori líbiai diktátor, Moammer Kadhafi második fia nemcsak életben van, de visszatérne a politikába, elnöki ambíciói vannak – derült ki a The New York Timesnak adott exkluzív interjúból. A most 49 esztendős férfit apja egyik lehetséges örököseként tartották számon, de miután többek között Nagy-Britanniában is tanult, kiváló angoltudása és neveltetése miatt a Nyugat is ígéretes reformerként tekintett rá. A 2011-ben kirobbant úgynevezett arab tavasz, majd a nyomában járó katonai beavatkozás, amely megdöntötte Moammer Kaddhafi két évtizedes hatalmát, aztán Szajf karrierjét is derékba törte.
Fotó: Wikipedia
A menekülő férfivel előbb egy nyugati légi csapás végzett kis híján, de azt a támadást még megúszta két ujjának elvesztésével. Ezután egy független milícia fogságába esett, akik szerencséjére megkímélték az életét és évekre börtönbe zárták. Elmondása szerint aztán 2014-ben a milícia vezetője teljesen kiábrándult a „forradalomból”, és meglátta a lehetőséget az értékes fogolyban, aki az elmúlt néhány évben már szabad emberként politikai visszatérését tervezgeti.
– A politikusok semmi mást nem hoztak, csak szenvedést. Itt az ideje visszatérni a múlthoz!
– üzente a The New York Timesnak adott interjúban.
Ahogy a cikk is megjegyzi, Líbiában közvélemény-kutatások híján nehéz megbecsülni, hogy milyen az egykori diktátor fiának támogatottsága. Kétségtelen, hogy egy évtizeddel Moammer Kadhafi megbuktatása után az országban még mindig teljes a káosz, a hangzatos ígéretekből nem lett semmi, így sokan egyfajta nosztalgiával tekintenek a múltra, amikor legalább rend volt.
– Ami Líbiában történt, az nem forradalom volt. Hívd polgárháborúnak vagy az ördög napjainak. De ne forradalomnak!
– summázta véleményét Szajf al-Iszlám Kadhafi.
Ugyanakkor az is erősen kérdéses, hogy egyáltalán indulhatna-e a decemberre tervezett, ám még egyáltalán nem garantált választásokon. A férfit a tüntetések leverésében játszott szerepéért a Nemzetközi Büntetőbíróság is körözi, korábban egy tripoli tárgyaláson pedig távollétében halálra ítélték. Hiába számított korábban nyugatias reformernek, a válságos időkben apja mellett állt, hírhedt televíziós beszédében vérontásra figyelmeztetett, ráadásul tőle sem állt távol a pénzszórás és feltűnősködés, például fehér tigriseket tartott háziállatként.
