Kreml: A Gazpromnak részt kell vennie az Északi Áramlat ügyében indítandó vizsgálatban

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a tulajdonlásban részes vállalat nélkül nem lehet vizsgálatot lefolytatni.

Bornholm sziget, 2022. szeptember 27. A dán fegyveres erõk által közreadott kép a tenger felszínére törõ buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérõjû körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete elõtt 2022. szeptember 27-én. MTI/AP/Dán fegyveres erõk Fotó: Dán fegyveres erők

− Ez egy hivatalos bejelentés egy terrorcselekményről? − vetette fel a kérdést Sikorski köszönetnyilvánításával kapcsolatban a Telegramon Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Zaharova emellett a Telegram-csatornáján megosztotta Biden februári sajtótájékoztatójának egy részletét, amelyen az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország behatol, ha tankok vagy csapatok lépik át újra az ukrán határt, akkor nem lesz többé Északi Áramlat. − Véget vetünk neki. Ígérem, hogy meg tudjuk csinálni − mondta akkor az amerikai elnök.

Biden köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beváltotta-e a fenyegetését 2022. szeptember 25-én és 26-án, amikor az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 három vezetékén vészhelyzeti esemény történt, amelyet ideiglenesen csővezeték-szakadásnak minősítettek

− írta Zaharova. Peszkov a sajtónak azt mondta: az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatos helyzet párbeszédet és az összes fél gyors interakcióját igényelné, de a dialógus most teljesen hiányzik.

A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 tengeri csővezetékek három szálát ért példátlan károkról számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat 1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük. Több vezető politikus nem zárta ki, hogy a vezetéket szabotázsakció rongálhatta meg.

A két megrongálódott vezetékrendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal volt feltöltve. Az Északi Áramlat 1-et arra hivatkozva állította le az orosz fél augusztusban, hogy az összes turbina meghibásodott, a szervizelésüket pedig a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

Borítókép: A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én (Fotó: MTI/AP/Dán fegyveres erők)