Angela Merkel volt német kancellár (CDU) egy, a lipcsei könyvvásáron tartott beszélgetésen megvédte kancellárként hozott ellentmondásos döntéseit. A Die Zeit című német hetilap által megjelentett tudósítás szerint a volt kormányfő menekült- és Oroszország-politikáját is helyesnek gondolja.
Olyan politikai helyzetekkel kellett megbirkóznom, amelyek megosztó megítéléshez vezettek Németországban
– mondta az interjúban.
A 2015-ös migrációs káoszt emberséges döntés előzte meg Merkel szerint
Merkel különösen arra a döntésére utalt, amikor a 2015-ös válság idején megnyitotta a határokat a szíriai migránsok előtt. Elmondta, tudta, hogy ez ellenálláshoz fog vezetni, de el kellett fogadnia. „Épp azért, mert ezeket a döntéseket emberiességi okokból hoztam, sosem csinálnám vissza őket” – fogalmazott.
Elutasította ugyanakkor, hogy részben felelős lenne a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt menekültválság miatti felemelkedéséért.
Arra a felvetésre, hogy a CDU sok szavazót vesztett az AfD javára a keleti országrészben Merkel azt mondta, hogy akkoriban sokan elfordultak az SPD-től és a Linke (Baloldal) párttól is.
Az ő megközelítése az volt, hogy a demokratikusan gondolkodó emberekre hasson. A szászországi választói párbeszédek során például szembesült az emberek kérdéseivel és kritikájával. „De egyes embereket nehéz visszahódítani” – fogalmazott.
A merkeli Oroszország-politika: a próbálkozás joga
Merkel ismét megvédte Oroszországgal kapcsolatos politikáját is.
A kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló úgynevezett minszki folyamatot újólag helyesnek nevezte.
Kiállok ezek mellett a diplomáciai kísérletek mellett
– mondta Merkel. „Legnagyobb sajnálatomra azonban elég sokan voltak, akiket ez nem érdekelt.”
A tavalyi ukrajnai orosz invázióról Merkel azt mondta:
Én minden tőlem telhetőt megtettem, hogy megakadályozzam ezt a helyzetet. A tény, hogy nem jártunk sikerrel, nem bizonyíték arra, hogy ezt nem volt jogunk megpróbálni
– mondta a volt kancellár. Merkel egy 2022 novemberében a Spiegel német magazinnak adott interjúban arról beszélt, hogy ukrajnai konfliktus „nem jött meglepetésként”, mivel szerinte 2021-re kiüresedett a 2015-ben kötött minszki megállapodás, amelynek célja a kelet-ukrajnai konfliktus lezárása volt.
Arra a kérdésre, hogy elképzelése szerint hogyan érhet véget az ukrajnai háború, Merkel azt mondta, hogy erről nem kíván nyilatkozni.
Ugyanakkor a CDU politikusa azt is szorgalmazta, hogy olyan jövőbeli forgatókönyvben gondolkodjanak, amelyben tárgyalásokra kerülhet sor. Ezek kapcsán azonban hangsúlyozta, „ne szűkítsük be a gondolkodásunkat!”
Vissza kellett volna térni a hidegháborús gondolkodáshoz
Visszatekintve Merkel hibának nevezte, hogy nem tett többet azért, hogy a német szövetségi állam elérje a GDP-arányosan kétszázalékos védelmi kiadási szintet.
Legkésőbb 2005-ben, 2006-ban kellett volna kellett volna mondanunk: A hidegháborúnak nincs vége, visszatérünk a hidegháborús politikához
– összegzett.
A kétszázalékos cél kapcsán Merkel bírálta akkori koalíciós partnerei, a balközép SPD vezetését.
„Olaf Scholz (Merkel alkancellárja 2018-tól 2021-ig, jelenlegi szövetségi kancellár – a szerk.) ma olyan módon intézi a dolgokat, hogy én polgárként teljes mértékben elégedett vagyok” – mondta. „De akkor másképp mentek a dolgok.”
Borítókép: Angela Merkel CDU-politikus és volt német szövetségi kancellár a 2023-as lipcsei könyvvásár egyik pódiumbeszélgetésének résztvevőjeként (Forrás: Twitter/Leipziger Buchmesse)
