Azt akarjuk, hogy a háború befejeződjön, amilyen gyorsan lehetséges, mert a szomszédunkban zajlik azonnali és súlyos következményekkel, jelentette ki Szijjártó Péter kedden a BBC-nek nyilatkozva.
A külgazdasági és külügyminiszter a Hard Talk című műsorban hangsúlyozta: jelentős magyar közösség él Ukrajna nyugati felén, amelynek tagjait besorozzák az ukrán hadseregbe, sokukat a frontvonalra vezénylik és sokan közülük meghalnak.
Tehát mi azonnali tűzszünetet szeretnénk, béketárgyalásokat, és szeretnénk, ha végre elérnének egy békemegállapodást, amely véget vetne annak, hogy ártatlan emberek halnak meg
− fogalmazott Szijjártó Péter.
Kiemelte, a magyar álláspont egyértelmű a háború kezdete óta. A lehető legerőteljesebben elítéljük a háborút, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, mindenféle kétség, kérdés nélkül. Azt akarjuk, hogy minél hamarabb véget érjen a háború, mert számunkra a prioritás az, hogy emberi életeket mentsünk. Ha a háború eszkalálódik, elhúzódik, az azt jelenti, hogy egyre több ember veszíti életét.
Kérdésre válaszolva megjegyezte, nagyon rossz lenne, ha a NATO részt venne ebben a konfliktusban, mert az a harmadik világháború kitörését jelentené másnapra. Vannak olyan tagállamok, amelyek fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket szállítanak Ukrajnának. − Mi nem teszünk így. Mi a történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, de nem szállítunk fegyvereket, mert a mi álláspontunk nagyon világos: a béke sokkal jobb a háborúnál. És nem látjuk úgy, hogy a fegyverszállítmányok véget vetnének a háborúnak − jegyezte meg.
A béketárgyalásokat azért sürgetjük minden releváns fél részvételével, hogy végre békemegállapodás szülessék, hogy lezárulhasson a konfliktus, mert túl sokat szenvedünk, és az ukrán emberek is túl sokat szenvednek − hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A háború gazdasági vetületéről, az orosz energiáról azt mondta:
Az energiaellátás fizikai, ideológiai és politikai kérdés. Mert ideológiával vagy politikai nyilatkozatokkal lehetetlen ellátni a gazdaságot gázzal vagy olajjal, vagy felfűteni a házakat és lakásokat.
Tehát ameddig az infrastrukturális hálózat arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk az oroszokkal abban, hogy biztosítsuk országunk biztonságos energiaellátást, addig együtt kell működnünk velük és együtt is fogunk működni velük. Szijjártó Péter álhírnek nevezte, hogy új megállapodások születtek volna Oroszországgal. „Nem kötöttünk semmiféle új szerződést, hiszen az atomenergiáról szóló megállapodásunkat 2014-ben írtuk alá, azaz 9 éve. A gázzal kapcsolatban az utolsó hosszú távú szerződést 2021-ben írtuk alá, majdnem két évvel ezelőtt. Van egy hosszú távú olajszerződésünk is, amelyet sok évvel ezelőtt írtunk alá. Nincsenek új megállapodások”.
Kiemelte: keressük az alternatív megoldásokat, de például ahhoz, hogy gázt szállíthassunk Azerbajdzsánból, számos infrastrukturális fejlesztés szükséges Európa délkeleti részén. Kapcsolatba léptünk az Európai Bizottsággal a román, a bolgár, a görög és a török kollégákkal együtt annak érdekében, hogy finanszírozást biztosítsunk az ilyen projektekre. Nem valósult meg valós elkötelezettség az Európai Bizottság részéről eddig. Felvettük a kapcsolatot a lengyelekkel is, mivel kibővítik a kapacitásaikat az LNG terén, tehát ha több LNG érkezik Lengyelországba, akkor onnan is tudunk vásárolni, de mindez 3-4 éven belül fog megtörténni.
A kérdés az, hogyan biztosítjuk az ország biztonságos energiaellátását most, ma és holnap. Ameddig nincs fizikai esély számunkra arra, hogy kiváltsuk azokat a szállítási útvonalakat, amelyeken keresztül energiahordozókat szállítunk az országba, nem adhatjuk fel ezt az együttműködést. Amíg senki nem tud választ adni nekem arra, hogy milyen egyéb útvonalak és milyen egyéb források szolgálják az energiaellátásunk biztonságát, addig nem térhetünk el ezektől a megállapodásoktól.
Az ukrán élelmiszerimport blokkolására vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter kifejtette: nem mi vagyunk az egyedüliek és az elsők, akik ilyen döntést hoztak. A megállapodásunk célja az volt, hogy Ukrajnát támogassuk az onnan kiinduló gabona és egyéb élelmiszerek exportjában a világ azon részeire, ahol az ukrán export hiánya élelmiszerhiányt okozhat. Ez volt az eredeti célkitűzés. Több mint 3 millió dollárt adományoztunk erre a célra, amikor Ukrajna elnöke ezt kérte és megnyitottuk a tranzitútvonalakat Magyarországon keresztül. De az exportált gabona és élelmiszer egyszerűen beszorult Közép-Európában. Nem ez volt a megállapodás, nem ez volt a cél és nem ebben állapodtunk meg. A gabona és egyéb élelmiszerek, amelyek elárasztották Közép-Európát, különösen Magyarországot, óriási nehézségeket okoztak a magyar mezőgazdaságnak és a magyar gazdáknak.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos találkozójának első napján Brüsszelben 2023. április 4-én (Fotó: Facebook)
