Oroszország és Kína a szankciók feloldását követeli

Pekingben tárgyalt Kína, Oroszország és Irán küldöttsége, ahol közös nyilatkozatban szólították fel az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy oldják fel az Irán elleni nukleáris szankciókat. Oroszország és Kína jó kapcsolatokat ápol Iránnal, mindhárom ország a BRICS tagja.

Wang Yi, Kína külügyminisztere, Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese; Kazem Gharibabadi, Irán külügyminiszter-helyettese Pekingben 2025. március 14-én Forrás: AFP

A találkozón Ma Zsao-szu kínai külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és Kázim Garibabadi iráni külügyminiszter-helyettes folytatott egyeztetéseket. A megbeszélést követően a kínai diplomata által felolvasott közös nyilatkozatban a három ország követelte az Irán elleni amerikai szankciók megszüntetését. Oroszország és Kína régóta jó viszonyt ápol az iszlám köztársasággal.

Oroszország és Kína az Irán elleni szankciók megszüntetését követeli
Fotó:   AFP

Donald Trump tárgyalni akar Iránnal

A találkozóra azt követően került sor, hogy Donald Trump levélben fordult Irán legfelsőbb vezetőjéhez, Ali Hámenei ajatollahhoz, és a tárgyalások újraindítását javasolta Teherán gyorsan haladó nukleáris programjáról.

Khamenei azonban nyilvánosan elutasította az amerikai megkeresést, és kijelentette, hogy nem kíván tárgyalni egy „zsarnokoskodó kormánnyal”. Ennek ellenére Irán részvétele a Kínával és Oroszországgal folytatott megbeszélésen, amely az amerikai szankciók feloldását sürgette, némileg ellentmondani látszik a keményvonalas retorikának.

Oroszország, Kína és Irán szoros kapcsolatot ápolnak

Kína és Oroszország hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol Iránnal, különösen az energiakereskedelem területén. Mindkét ország az iráni olaj- és gázszektor jelentős vásárlója, miközben Teherán katonai eszközökkel, köztük drónokkal támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban.

A három ország emellett a BRICS gazdasági szövetség tagja, amely alternatívát kíván nyújtani a nyugati dominanciájú globális pénzügyi rendszerrel szemben.

Az előző megállapodás zátonyra futott

Kína és Oroszország egyaránt részese volt a 2015-ben megkötött átfogó atomalkunak (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA), amely Irán urándúsítási tevékenységének korlátozásáért cserébe szankciók enyhítését ígérte.

Donald Trump azonban első elnöki ciklusa alatt, 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, mondván, hogy az egy „rossz üzlet” volt. Döntése óta Irán fokozatosan megszegte a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és jelentősen felgyorsította nukleáris programját.

A Biden-kormányzat nem kötött új egyezményt az iszlám köztársasággal, most viszont úgy tűnik, hogy Oroszország és Kína közvetítőként léphet fel Irán és az Egyesült Államok között egy új megállapodás kidolgozásában.

Borítókép: Wang Ji, Kína külügyminisztere, Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese és Kázim Garibabadi, Irán külügyminiszter-helyettese Pekingben 2025. március 14-én (Fotó: AFP)