Kazahsztán egyértelműen a közép-ázsiai régió első számú állama, azonban aktivitása a globális színtéren is tetten érhető. Sokaknak utat mutatott már 1992-ben azzal, hogy önként lemondott a Szovjetuniótól örökölt, akkor a világ negyedik legnagyobb atomfegyver-arzenáljáról, majd az etnikumok és a vallások párbeszéde jegyében létrehozta Kazahsztán Népi Közgyűlését. Nazarbajev közben már 1994-ben felvetette az eurázsiai integráció gondolatát, s az ország az Eurázsiai Gazdasági Uniótól a Sanghaji Együttműködési Szervezetig a posztszovjet térség és a régió összes együttműködésében részt vesz. Aktivitásának elismeréseként 2010-ben az első ázsiai és muszlim országként tölthette be az EBESZ elnökségét, idén a régióból először tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, jövőre pedig világkiállítást rendez. A Szovjetuniótól tehát nagy utat tett meg, Magyarországra pedig Kazahsztán testvérnépként és stratégiai partnerként tekint.
„Helyesen cselekedtem! A törvényeket tiszteletben tartottam, nem akartam vérontást!” – fogalmazott a BBC orosz nyelvű kiadásának nyilatkozva a Szovjetunió 25 évvel ezelőtti végnapjairól az utolsó elnöke. Mihail Gorbacsov szerint mindent előkészítettek már, hogy a tagköztársaságok szuverenitását erősítve újítsák meg a Szovjetuniót, amikor a háta mögött az árulók, mindenekelőtt Borisz Jelcin akcióba léptek. „Demokratikus úton nem tudták magukhoz ragadni a hatalmat, hát puccshoz folyamodtak” – fogalmaz Gorbacsov, igazi győzelmének nevezve, hogy képes volt elengedni a hatalmat. (MN)
