Az Irataim az emigráczióból című Kossuth Lajos-kötet különös értékét az adja, hogy egy oldalnyi szövegkorrekció a szerző keze nyomát viseli. Az 1865-től torinói emigrációban élő politikus szinte haláláig dokumentálta a száműzetésben töltött életét. A kiegyezést bíráló Kossuth 1879 novemberétől 1882 márciusáig dolgozott az Iratok három kötetének az anyagán. Az árverésre bocsátott írás is ebben az időszakban született, s mivel a harmadik kötet vége felé kapott helyet, keletkezése leginkább 1881 végére vagy 1882 elejére tehető. A szöveg bepillantást kínál Kossuth Lajos írói műhelyébe. A politikus öregkori kézírása a grafológus szerint egy még mindig jó mentális képességekkel rendelkező, elsősorban rendszerető, analizáló gondolkodásmódú emberre vall, akit széles érdeklődési kör és a szellemi nyitottság jellemez, bár írásában az aktivitás – a kor általános írásjegyeit is alapul véve – mérséklődni látszik, ami egyebek mellett beszűkült emigrációs kapcsolatrendszerével magyarázható.
Az utolsó rendi országgyűlésként számon tartott 1847–48-as diétára gróf Széchenyi István Politikai programm. Töredékek címmel adta ki utolsó magyar nyelven írt munkáját. E mű a Kossuth forradalmi eszméi ellen fogalmazott könyvméretű röpirata, a Kelet népe folytatása. A legnagyobb magyar kifejti, mennyire nem érheti őt semmi következetlenség vagy hűtlenség vádja, amikért egykor ellenzéki volt, majd, ha nem is kormánypárti, de mérséklő és engesztelő szerepre vállalkozott, hogy minden erejével a haza javát szolgálja.
Jókai Mórtól nem idegen a tudományos-fantasztikus stílus, a Jövő század regénye című munkája 1952-től 2000-ig kalauzolja olvasóit. A mester disztópiájában a Rákosi-korszak kezdetekor Magyarország trónján Habsburg II. Árpád ül… Az Óceánia című kötetében négy sci-fi novella olvasható Az ahol a pénz nem isten című regénye mellett. Az árverésen az első kiadású Oceania is kalapács alá kerül.
A nyári szünet előtti utolsó liciten jelentek meg először tiltólistás kötetek, amelyek sorát most Theodor J. Aengner Rommel páncélosai című munkája folytatja. A mű szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945–1946-ban összeállított, Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I–II. címmel ellátott, zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján. Nagyon is érthető okból, lévén Rommel a második világháborúban a velünk szövetséges Német Birodalom magas rangú tisztjeként szolgált, 1945-öt követően pedig a Szovjetunió felvonulási területének adták át Magyarországot a győztes szövetséges hatalmak. Természetesen a könyv nem politikatörténeti, s nem a náci rezsimet vizsgálja. Rommel szédítő vagy inkább üstökösszerű karrierjét annak köszönheti, hogy a lengyel hadjárat során Hitler testőrparancsnoka lehetett. Az elégedett Führer megengedte, hogy bármely hadtestet vezethesse. A vezérőrnagy a 7. páncélos hadosztály élére állt. A könyv ezt az időszakot tárgyalja, amikor is Rommel elévülhetetlen érdemeket szerzett Franciaország megszállásában. Jutalmul ismét választhatott, így került az Afrika Korps élén a sivatagi hadszíntérre, ahol kivívta a Sivatagi Róka nevet. Sikereinek az Enigma megfejtése vetett véget. Betegsége visszatért Európába, ahol a normandiai védelmet szervezte meg, meglehetős hadianyag-, eszköz- és emberhiánnyal küzdve. Mivel részt vett a Hitler elleni Stauffenberg-merényletben, a Führer felajánlotta neki az öngyilkosság lehetőségét.
