Ma hajnalban, hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Zelei Miklós író, költő, újságíró. Pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik.
Irodalmi munkásságából tizenhét kötet született. A rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel közös tényfeltáró riportregényekben mutatta be az államszocializmus valódi arcát. A politikai pszichiátriáról szóló Őrjítő mandragóra című könyvükre mindmáig alapműként hivatkoznak.
A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg, és jelentősen hozzájárult a szlovák–ukrán határon lévő ikerfalvak közötti határnyitáshoz. A Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja.
Zelei Miklós költői, írói világában helyet kap a valóság abszurditása és a szürreális ábrázolás.
Lapunknak utoljára ez év júliusában adott interjút, a Zoltán újratemetve nemzetközi premierje előtt, Olyan, mintha a Jupiterhez csatolnának egy marsi falut.
A Szovjetunió megszűnésével a kelet-európai problémák leértékelődtek, ezért is fontos, hogy ne csak a politika színterén legyünk jelen a világban, hanem kulturálisan is, a saját magyar történetünkkel
– mondta Zelei Miklós az interjúnkban.
Munkásságát többek között Pro Literatúra díjjal, Külhoni Magyarságért Díjjal, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.
Legutóbbi kötetét, Gyilkos idők – Epikus improvizációk, lapunk is recenzálta. ITT olvasható.
A borítóképen az író portréja látható. Fotó: Teknős Miklós
