Rijeka és Galway programjai fiókban maradnak?

Minden kulturális fesztivált, de az Európa kulturális fővárosa címet viselő két tengerparti város programsorozatát sújtja a leginkább a járvány: idén Rijeka (korábban Fiume) és Galway kapták meg ezt a kitüntetést, terveik a koronavírus-járvány miatt nagyrészt füstbe mennek.

Az idő lejárt. Két kislány játszik egy rijekai utcaszobron Forrás: 123RF

Számos projekt folyamatban van, de lényegében csak a kültéri installációk jöhetnek létre Rijeka és Galway közterein az idén az Európa kulturális fővárosa 2020 jegyében. Az egy évre szóló titulust az Európai Unió ítéli oda, a programsorozatban az adott város lehetőséget kap arra, hogy bemutassa kulturális életét, emellett a kulturális turizmust élénkítő fejlesztéseket végezzen. Hazánkban elsőként Pécs érdemelte ki a címet 2010-ben, a rendezvény idején olyan távlati beruházások születtek, mint a Kodály Központ, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Múzeumok utcája, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed fejlesztése.

A címen 2007 óta minden évben két európai történelmi város osztozik: az unió alapító országainak városai közül kerül ki az egyik, a másik várost az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai régió adja. Veszprém és a Balaton-felvidék 2023-ban viseli majd a címet, amely az egész balatoni régió kistelepüléseinek kulturális gazdagodását is célozza.

Mike Friderika, az Európa kulturális fővárosa (EKF) programfejlesztési és nemzetközi kapcsolatok igazgatója lapunknak arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult vészhelyzet az idei kulturális fővárosok számításait ugyanúgy keresztülhúzza, mint az összes fesztiválét, hiszen az EKF évekkel előre szervezett programjainak csúsztatására nincs lehetőség. – Bízva a járvány gyengülésében, sok mindent a nyárra halasztottak a projektekből, Galway leglátványosabb bemutatója egy fényinstalláció, amely online jelent meg nem olyan régen, kültéri közönség nélkül.

Az idő lejárt. Két kislány játszik egy rijekai utcaszobron
Fotó: 123RF

Számunkra az a legnagyobb tanulság a mostani rendkívüli helyzetből, hogy miként tudjuk áttenni a programokat az online térbe úgy, hogy az ne csak a valódi esemény internetes verziója legyen, hanem önmagában is értelmezhető virtuális projektté alakuljon – magyarázta az igazgató, aki kitért arra, hogy a veszprémi programokra már nagyon sok előkészület folyamatban van, de központi kormányzati finanszírozású rendezvénysorozat lévén ki kell várniuk a vészhelyzet végét.

Az EKF projektlistáján jelenleg ­70-80 terv szerepel, a nagyobb pályázati felhívásokat jövőre írják majd ki. Hamarosan meghirdetnek egy civil támogatási alapot is a helyben lévő kulturális intézményeknek, amelytől ­régiós párbeszédet várnak, vagyis annak megfogalmazását, hogy a szóban forgó helyi szervezetek mit szeretnének megvalósítani a programokból a kulturális főváros időszaka alatt.