A kevéssé „emberbarát” mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás – mondta Enyedi Ildikó, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmnek járó Arany Medve díjjal kitüntetett alkotás rendezője szombaton a német fővárosban a díjátadó utáni sajtótájékoztatón.
A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr – egy középkorú férfi és egy fiatal nő – kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják: szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást.
Enyedi Ildikó kiemelte, hogy filmjében nincs semmi „ezoterikus” és önmagáért való stílusmutatvány. Azt akarták elmesélni, hogy miként birkózik meg két ember egy helyzettel, amely arra kényszeríti őket, hogy kilépjenek megszokott, biztonságos, védett környezetükből, és kockázatot vállaljanak az igazi, „teljes életért”.
A vágóhíd a mai társadalom „modelljét” képviseli, de nem egy „lekoszlott kelet-európai hely”, hanem „takaros, tiszta, jól szervezett, automatizált, ám embertelen munkahely”, ahol egyáltalán nem fontos, hogy mi történik az ott dolgozó emberekben.
Ez a helyszín jó kiindulópont annak megmutatására, hogy miért annyira zárkózottak az emberek; a környezetük miatt, amely nem ösztönzi őket arra, hogy teljes életet éljenek – mondta a rendező.
A vágóhíd ellenpontja az álombéli erdő, ahol ugyan nehéz fennmaradni, mert kemény, hideg és táplálékban szegény, de lehetőséget ad a teljes életre. A vágóhídra hurcolt szarvasmarháknak pedig az erdőben élő szarvasok a „szabad fivérei és nővérei” – mondta Enyedi Ildikó.
A rendező bevallotta, hogy sírt a berlini premieren, és úgy érezte, hogy a közönségből filmje hatására „az emberi melegség hatalmas hulláma” áradt.
A női főszereplőről, Borbély Alexandráról – a budapesti Katona József Színház társulatának tagjáról – elmondta: reméli, hogy a színházigazgatók felismerik, „micsoda kincs van a kezükben”.
Enyedi Ildikó arról is beszélt, hogy a „félelmetesen abszurd” környezetben a filmművészeknek a Magyar Nemzeti Filmalap a „sziget”, ahol szabadon dolgozhatnak, és rendkívül értékes szakmai segítséget kapnak. Az alap nemzetközileg jegyzett rendezőket indított el és támogat a pályán – emelte ki a rendező, aki a Simon mágus után tizennyolc évvel jelentkezett új nagyjátékfilmmel.
Hozzátette: nagyon örül, hogy új munkájával beléphetett az alap támogatásával sikeressé váló rendezők közé.
A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (Fipresci) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén.
Enyedi Ildikó Arany Medve díjas alkotásával nyitják meg február 26-án Budapesten a 3. Magyar Filmhetet, a magyar mozikban március 2-tól vetítik.
###HIRDETES2###
