Ügyészségi műhiba?

A moszkvai kereskedelmi képviselet (kerki) eladásának ügyében feljelentést tevő Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és a sértett államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a múlt héten panaszt nyújtott be egy nyomozást megszüntető ügyészségi határozat ellen.

Az ügyben a Kehi hűtlen és hanyag kezelés alapos gyanújával tett feljelentése alapján elrendelt nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) két hete megszüntette. A határozat szerint a vagyontanács tagjaival szemben azért nem merülhet fel a hűtlen, illetve hanyag kezelés bűncselekménye, mert a kár akkor következett be, amikor az érvényesen nem létező, 2008. márciusi szerződés alapján a luxemburgi cég tulajdonjogát a moszkvai ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Mivel ez az aktus az ingatlan eladásáról szóló, 2008. novemberi vagyontanácsi határozat előtt történt, így – az ügyészek szerint – a tanácstagok döntése és a kár (az épület tulajdonjogának átszállása) között nincs okozati összefüggés. A határozat ellen a Kehi és a sértett államot képviselő MNV Zrt. egyaránt panasszal élt a Legfőbb Ügyészségnél. A panaszok szerint a KNYF alapvetően téves, hibás jogi feltevésből indul ki, amikor a magyar államot ért kár bekövetkezését az ingatlan tulajdonjogának átszállásával azonosítja, és ezzel mentesíti a vagyontanács tagjait a büntetőjogi felelősség alól. Az államot képviselő szervek szerint ugyanis az államot akkor és azzal érte kár, amikor az irreálisan alacsony, és a korábbi huszonhárommilliónál 2 millió dollárral kevesebb, azaz 21 millió dollárt az MNV számláján az ingatlan vételáraként jóváírták. Erre az épület birtokba adását követően, 2009 novemberében került sor, és a vételárat a 2008. november 5-én érvényesen megkötött adásvételi szerződés jogcímén, annak alapján könyvelte le az MNV. A kár bekövetkezése és a 2008. november 5-én – a vagyontanács döntése alapján – érvényesen megkötött adásvételi szerződés minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben áll egymással, állítják a panaszt tevők. A magyar állam képviselője jelezte, hogy eljárnak a moszkvai földhivatalnál az ingatlan tulajdonjoga átszállási időpontjának kijavíttatása érdekében, mivel az nem 2008 márciusában, hanem csak 2008 novemberében következett be.

A KNYF tájékoztatása szerint a vagyontanács tagjaival szemben hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt nem folytattak eljárást. Ezeknek a bűncselekményeknek a büntetési tétele 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztés. Fekszi Mártát és Tátrai Miklóst sem hűtlen kezeléssel gyanúsítja már a KNYF, hanem bűnpártolásra enyhítették a terhükre rótt cselekményt, amely alapesetben maximum 1 év szabadságvesztéssel büntethető. Jogi szakértők szerint ha a panaszokat elutasítják, és a jelenlegi gyanúsítások alapján kerül sor vádemelésre, úgy az ügyészség nehéz helyzetbe hozza saját magát. A jelenlegi gyanúra alapított vád bizonyíthatósága ugyanis alapvetően kétséges, azaz a jelenlegi gyanúsítottak vádlottként jó eséllyel számíthatnak a bíróság felmentő ítéletére.