A második legnagyobb egyedszámú emlősfaj, vagyis a házi egér (Mus musculus) hazai állományának többsége a nyári időszakban a réteken és mezőkön tanyázik, de mert téli álmot nem alszik, ősszel a lakóházakba, pincékbe, tárolókba kényszerül, hogy ott szerezze meg a mindennapi betevőt. (Tartalékot sem gyűjt, mint például az ürge, a hörcsög és a mezei pocok.)
Ha valahol a házban felfedezünk egy egeret, gyanakodhatunk, hogy nem magányos társbérlővel van dolgunk, társai is akadnak. S ahol már megtelepedtek a parányi emlősfaj egyedei, nem könnyű megszabadulni tőle, mert igen óvatos, kiválóan alkalmazkodik és nagyon szapora. Párzási időszaka egész esztendőn át tart, a nőstény húsznapos vemhesség után átlagosan 5-7 utódot hoz a világra.
Az újszülöttek igen gyorsan fejlődnek, tízhetes korukra már ivaréretté, azaz szaporodásképessé válnak, életidejük másfél–három év. A lakóházak, tárolók, istállók védelmében és biztonságában akár öt egérnemzedék is felnevelkedhet. De képesek tanyát verni és szaporodni még a hűtőházakban is, ahol a hőmérséklet nem süllyed mínusz 7 fok alá. (A zord viszonyok között vastag bundát növesztenek, így alkalmazkodva a hideghez.)
A házban, a pincében, padláson élő egér veszélyezteti az ember egészségét: szalmonellás megbetegedés, sőt fertőző agyhártyagyulladás közvetítője lehet az élelmiszerek, takarmányok megrágásával, illetve, hogy ezeket az ürülékével szennyezi. Emellett megrághatja a göngyölegeket, elektromos vezetékeket, számítástechnikai eszközöket.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Egerek az űrben – Egy hónap után is izmosak maradtak
Az ígéretes eredmény a jövőben segítheti megelőzni az izom- és csontveszteséget a hosszan tartó – például a Marsot megcélzó – missziókon az asztronautáknál, valamint az ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött embereknél a Földön – írja az MTI.
A kutatást vezető Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa és kollégái 40 fiatal nőstény fekete egeret küldtek fel egy SpaceX rakétán az IS-re decemberben.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban közölt tanulmányában Lee kifejtette, hogy a 24 átlagos egér mindegyike a súlytalanságban várható módon jelentős mértékben veszített izom- és csonttömegéből, mintegy 18 százalékot. A nyolc genetikailag módosított egér azonban, melyek kétszer annyi izommal rendelkeztek, megőrizték fizikumukat. Hasonló mennyiségű izommal rendelkeztek, mint azok a kigyúrt egerek, melyek a NASA Kennedy Űrközpontjában maradtak.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
