Az erős sugárzás vagy a kemoterápia elpusztítja a test sok tájára átterjedt rákos áttéteket, ám ez az agresszív gyógymód olyan mértékben károsítja a gyomor-bélrendszer érzékeny szöveteit, hogy a beteg halálát okozhatja.
Egereken végzett laborkísérletek bebizonyították, hogy két viszonylag egyszerű molekula – az R-spondin-1 és a Slit2 – képes a bélrendszer őssejtjeihez kötődni, s ezzel megvédi őket a rákellenes kezelés mellékhatásaitól – idézte a The Independent című brit napilap online kiadása a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányt.
Ma már a rák nem egyenlő a halálos ítélettel – számoltak be nemrég német tudósok.
Egy előrejelzés szerint az Egyesült Királyságban folyamatosan növekszik a rákos betegek száma, várhatóan 2020-ra eléri a lakosság mintegy felét. A folyamatos növekedés legfőbb okozójának azt a tényt tartják, hogy az emberek egyre hosszabb ideig élnek.
Hogy megelőzze a mellrák kialakulását, levetette melleit Angelina Jolie. Bár a radikális beavatkozás szükségessége adott esetben nem vitatható, a szakértők jelen esetben megkérdőjelezik a megelőző amputáció szükségességét.
Kedvező hatással vannak a monoklonális, azaz klónozással előállított antitestek az agydaganat agresszív formáira is. Több mint egymillió rákos beteget kezeltek már a bevacizumab nevű monoklonális antitest-hatóanyaggal, közülük sokakat sikerrel.
„Bármely szerv vagy szövet rákos daganata elpusztítható nagy dózisú kemoterápiával vagy sugárkezeléssel, ám az előrehaladott állapotú, áttétes rák gyógyítása azért kockázatos, mert gyakran a kezelés végez a beteggel, mielőtt elpusztítaná a daganatot. Az új módszerrel a páciens még a halálos adag sugár- vagy kemoterápiát is túl fogja élni” – magyarázta Jian-Gou Geng, a Michigani Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.
Az eljárás lehetővé teszi, hogy áttétes daganatot is meggyógyítsanak megnövelt mennyiségű sugárkezeléssel vagy kemoterápiával – olvasható a tanulmányban. „Abban hiszünk, hogy módszerünk még a végstádiumos, áttétes rákot is meg tudja gyógyítani, tehát senki sem fog a rákban meghalni, ha előrejelzésünk helyesnek bizonyul” – hangoztatta Geng. Az új szerrel kezelt egerek 50-70 százaléka túlélte a halálos adag kemoterápiát. Azok az állatok, amelyek nem kapták meg a két molekulát, kivétel nélkül elpusztultak.
Ugyan hosszú utat kell még bejárni, mielőtt embereken is segíthet a módszer, a tudósok bíznak abban, hogy ugyanazon alapelvek érvényesek azokra az emberi bélben lévő őssejtekre is, amelyek biztosítják a táplálékfelvételt, és megakadályozzák, hogy bakteriális mérgek kerüljenek a véráramba. „Ha működtetjük a bélrendszert, tovább él a páciens. Most úgy tűnik, megfelelő védelmet találtunk a beleknek. A következő lépés az lesz, hogy túlélje a kísérletet az összes állat, mely megkapta a molekulakúrát és a halálos adag sugár- és kemoterápiát” – fűzte hozzá Geng.
Owen Sansom, a Brit Rákkutató Beatson Intézetének igazgató-helyettese szerint Geng és kollégái figyelemre méltó felfedezést tettek, hiszen a kemoterápia és a sugárkezelés bélkárosító hatása az egyik legfőbb oka, hogy nem emelhetők a daganatot elpusztító dózisok.
„A kutatás azonban nem mutatta meg, hogyan hatnak a vizsgált molekulák a rákos sejtekre, hiszen feltételezhető, hogy utóbbiakat is őssejtek irányítják. Az eredmények új perspektívát kínálnak a rákos betegek védelmének kutatására, ám messze van még a cél” – magyarázta Sansom.
