A koncessziós szerződést hosszú előkészítés és terepszemlék után novemberben kötötték meg, s utána rögtön elkezdődtek a kutatások. A most befejeződött első szezon során az új lelőhelyeket is eredményező régészeti terepbejárás mellett építészeti felméréseket végeztek, a Mensor 3D munkatársaival elkészítették a vár és a várhegy teljes háromdimenziós szkennelését, valamint légi fotózást és geofizikai felméréseket is folytattak. „Hatalmas adatállomány jött létre, s nagyon valószínű, hogy hamarosan az elsődleges periodizációt is el tudjuk készíteni, vagyis meg tudjuk állapítani, hogy a vár milyen szakaszokban épült. Ezeket a kutatásokat egészítik ki a 2015-ben kezdődő régészeti feltárások” – taglalta a projektet a szakértő.
Az ásatások adnak majd választ, hogy valójában mekkora lehetett az erődítés, amelyben a feltételezések szerint a védőkön kívül civil lakosság is élhetett, illetve legalább vész esetén a környező falvak népének is menedéket nyújtott.
„A terület egy részét törmelék borítja, de a várhegy lankásabb részein a jelek szerint végig épületek lehettek. Nehéz meghatározni, hogy mekkora volt a korai vár kiterjedése, melyik település miként kapcsolódott az erődítményhez” – mondta Major Balázs, s a várral szembeni sziklaplatón magasodó hatalmas épületegyüttest, valamint az itt található temetőt hozta fel példaként.
„Úgy tűnik, hogy együvé tartozó, nagyjából egységes épületegyüttesről van szó, a temető viszont, amely gyönyörűen faragott síremlékeivel a vár környezetének egyik legfőbb nevezetessége, legfeljebb néhány évszázados lehet. Muszlim település belterületén nem szoktak temetőt létesíteni, s az, hogy a romok között található, arról tanúskodik, hogy az épületkomplexumot már rég elhagyták, amikor elkezdődött itt a temetkezés” – magyarázta a régész.
