Jakab zsonglőrködése szánalmas

Az Orbán-gyűlölet és a hataloméhség miatt feláldozzák a Jobbik-szavazókat is.

Budapest, 2020. szeptember 21. Jakab Péter, a Jobbik elnöke, frakcióvezetõje felszólal Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtti felszólalásával kapcsolatban az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. szeptember 21-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Nehéz követni a Jobbik politikáját.

Mármint nem azt a fajtát, amikor Jakab Péter otthon, a tükör előtt felszívja magát, begyakorolja a betonkemény kistérségi vagyonőr figurát, közben szigorú arccal, mint valami borsodi Robert de Niro a Taxisofőr című filmből ismert és legendássá vált „Nekem beszélsz? Nekem beszélsz?” kérdéseket ismételgeti, majd bemasírozik a parlamentbe, és agresszív kismalacként, ökölbe szorult kézzel és fejjel hőbörög néhány percet.

Ezt már ismerjük. Jakab is büszke ezekre a rövid előadásaira, hiszen izgatottan szokta megosztani a Facebookon dühös felüvöltéseit, toporzékolásait.

Azt is tudjuk, hogy Jakabék szerint a magyarok akár egy kisebb zsák krumpliért is képesek eladni a lelküket és a szavazatukat a hatalomnak, egyszerűek, mint a mindenféle frinc-franc nélkül szervírozott, Piros Arannyal megkent margarinos kenyér, meg butuskák is, amiben szerepet játszhat, hogy csak a közszolgálati tévét nézik meg az Origót hajlandóak megnyitni.

Hogy ezek az agymosást igénylő és makacs magyarok miért nem nézegetik a Telexet, az Indexet, a 444-et, a 24.hu-t, az Alfahírt meg a Zsurpubit, arra egyelőre nem kaptunk magyarázatot. Illetve azért van itt (is) egy csöppnyi ellentmondás, hiszen mégis olvasnak ellenzéki sajtót, éppenséggel az interneten csak úgy hasít az O1G-vallás fanatikusai által gyártott tartalom. Szóval ez a rész (is) némileg zavaros, de addig is, amíg ezen rágódunk, haladjunk tovább.

Azt, hogy a Jobbik mit szándékozik tenni az országgal, mostanáig nem derült ki, ezidáig annyit lehetett megtudni a párt programjáról, víziójáról és céljairól, hogy Mészáros Lőrinc, korrupció, és hogy Orbán ellopta az országot, de annyira, hogy még az egykori ősellenséggel, Gyurcsánnyal is képesek összefogni.

Körülbelül másfél hónapja viszont Jakab alaposan felkavarta az állóvizet. A Telexnek adott interjúja előtt talán túlságosan is őszintére pihente magát vagy csak dugig zabálta magát Piros Arannyal megbolondított parizeres száraz kiflivel, és pont a beszélgetés közben ütött be nála a kajakóma. Nem tudni pontosan, mi történt a mindig mérges milliomos melóssal, mindenesetre egy biztos, hogy egy váratlan pillanatban azt találta mondani, hogy nem támogatja azt, hogy a melegek gyerekeket fogadhassanak örökbe, no meg a melegházasságot sem.

Egyenes beszéd – no nem Kálmán Olga-i értelemben –, lehetne is tapsikolni meg ünnepelni, csak van egy-két bibi ezzel a kis konzervatív coming outtal.

Például az, hogy Fekete-Győr Andráson és a félrenegát státusban lévő Bauer Tamáson kívül – akinek valamilyen furcsa okból csak tegnapelőtt esett le, hogy Jakab mit is gondol a melegekről és a határon túli magyarokról – azóta is gyanúsan kussolnak az ellenzéki pártvezérek. A haladó sajtó sem kezdte az ilyenkor szokásos módon Jakabot karaktergyilkolni és homofób vérét kivont szablyával követelni, valamilyen megmagyarázhatatlan okból fasiszta, szélsőjobboldali jelzőket sem kezdtek használni a Jobbik elnökére. De ami a legárulkodóbb jel, az egy március 9-i interjú a Jobbik-százmilliókból fenntartott Alfahíren.

Az interjú alanya a híres ballib írónő és ellenálló, Péterfy-Novák Éva volt, aki a Jakabbal készült interjú után néhány nappal az alant következő gondolatokat fogalmazta meg a Pride­-ról, a melegházasságról és úgy általában a melegjogokról:

„Mára a Pride tényleg egy családi program, egy vidám utcabál, amitől egyáltalán nem látom okát félteni a gyerekeinket. Az előző kérdésben válaszoltam arra, hogy mitől féltsük a gyereket, és az biztosan nem a Pride vagy a felnőtt, azonos nemű párok nyújtotta szerető, biztonságos környezet. A család az család, a pedofil bűncselekmény pedig pedofil bűncselekmény. A kettőt, akár fogalmi szinten, összemosni: halálos bűn.”

Érdekes gondolatok, érdekes helyen még érdekesebb időzítéssel. Mintha a Jobbik hivatalos pártlapja direkt szembemenne az elnökkel. Pedig szó sincs ilyesmiről. Ezt ugyanis úgy hívják: kármentés.

Válságkommunikáció.

A Jobbik lélegeztetőgépére kapcsolt újságban kizárt dolog, hogy olyan gondolatok jelenhetnek meg, amelyek nem lettek Béres Ferenc Attilával, a párt kommunikációs igazgatójával és Jakabbal jó alaposan, mondatról mondatra leegyeztetve, és amelyek szándékosan ellentmondanak az elnök által képviselt értékeknek.

Kedves olvasóink és a magyar nyilvánosság most a kettős beszéd tankönyvi példáját láthatják, azt, ahogyan a váratlanul jobboldalivá változott Jakab konzervatív üzenetét a Jobbik lapjában megpróbálják felpuhítani és elbagatellizálni; kikacsintva jelezni, hogy ők így játszanak. Tehát Péter mond valami keményet a vidéki szavazóknak, ahol valóban nem a legfrissebb genderőrület a legfontosabb beszédtéma, és ahol kétségkívül nem lesz senki sem népszerűbb attól, ha a homoszexuálisok örökbefogadási jogát tűzi a zászlajára, na de azért a pártban nem gondolják ezt olyan véresen komolyan, annyira semmiképp sem, hogy kockáztassák az amúgy is roppant törékeny ellenzék szivárványkoalíciós egységét, úgyhogy tessék: itt egy nagyinterjú a drága jó, balliberális, emberijogi aktivista Péterfy-Novákkal, aki lám, még náluk is lobbizhat a melegjogokért.

Hiszen teljesen mindegy, hogy miben különbözik a Jobbik a többi párttól, az a lényeg, hogy miben egyeznek, az pedig az Orbán-gyűlölet és a hataloméhség.

Nem is kell magyarázni, hogy az ellenzéki összefogás többi pártja, propagandasajtója és ballib szavazóik egészen mást gondolnak az úgynevezett melegjogokról, mint Jakab, viszont a Jobbikra égetően nagy szükség van a koalícióban. Kellenek a jobboldali szavazatok, amiket Jakabék feladata begyűjteni.

Akár úgy is – helyesebben: csak úgy –, hogy a világnézeti különbségek és a ballib buborékban homofóbnak minősülő mondatok láttán a finnyás libsi értelmiség inkább hanyagul elfordítja a fejét. Láttuk ennek a főpróbáját a szerencsi időközin is, ahol a minden fűcsomó mögött és minden bokorban nácikat és fasisztákat deliráló haladó értelmiség nagyon könnyedén lépett túl azon, hogy a tetves zsidózó, cigányozó Bíró Lászlót indította a Jobbik.

Az, hogy az a bűvésztrükk pont nem jött be, a jelek szerint nem szegte kedvét az egyesült ellenzék vezetőinek, úgy láthatják, az irány jó, csak finomhangolni kell az eszközöket. Ezért bontakozhatott ki a szemünk előtt ez az egészen abszurd világnézeti, identitáspolitikai zsonglőrködés. Így egyensúlyozik manapság a Jobbik csapata: egy sóhajnyi Péterfy-Novák, egy csipetnyi Jakab. Hátha most beválik, ami Szerencsen besült.

Izgalmas mutatvány. Azért az inkább benne van a pakliban, hogy két szék közé, a pad alá esnek.

A szavazóik egészen biztosan.

(Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője; Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)