Az igazságtalanságra, a rágalmak terjesztésére, a kavarásokra, a vádaskodásokra nehéz normálisan, kiegyensúlyozottan, fölényesen tekinteni. A politikában számtalan ingyencirkusz van, előre elsózott belépőjegyekkel, de egyikünknek sincsenek szárnyai, hogy minderre madártávlatból nézhessen. Ha körkérdést intéznénk jobboldaliakhoz, mit állított a magyarokról az Amerikai Népszavában Kertész Ákos, mindenki sorolná a gyalázatos mondatokat. De vajon hányan emlékeznek arra, hogy amikor a svéd televízió Kobra című kulturális magazinműsora tendenciózusan éppen október 23-án Magyarországról bemutatott egy filmet, amelynek készítői hamisítással fölérő régi felvételek bejátszásával, fals kontextusokat sugalló snittekkel, a valósággal köszönő viszonyban sem lévő kommentárokkal, egyoldalúan kiválasztott, gyűlölködésre beprogramozott interjúalanyok segítségével megrágalmazták Magyarországot, akkor a svédországi magyarok szervezetten tiltakoztak?
Mindenesetre érdemes az eddigieknél jobban figyelni azoknak a külföldön élő nemzettársaknak a hangjára, akik észreveszik, értékelik és méltányolják a magyar kormány eredményeit, erőfeszítéseit. A kinyújtott kéz barátságos mozdulatát határozott kézfogással illik viszonozni. Kevés termékenyebb és derekabb ötlet született, mint az: számon kell tartani Magyarország külhoni barátait, s e szempontból mindegy, hogy elsősorban magyaroknak, vagy inkább magyar származásúaknak, netán magyar születésűeknek érzik-tartják magukat. A lényeg az erős szál, amely máig Magyarországhoz köti őket. Ne feledjük: nem csak Charles Gatikból és Paul Lendvaikból áll a világba szétszóródott magyarok társasága. Nem csak olyanokból, akik kormánybuktató dühükben még a polgárháború végiggondolásától sem riadnak vissza.
Két éve alakult meg a Friends of Hungary, a Magyarország Barátai alapítványi közössége. Több mint húsz országból érkezett hozzánk mintegy nyolcvan híres hazánkfia, akik felsorakoznak a magyar ügy mellett, jelenlétükkel és a háromnapos konferencián való részvételükkel fejezik ki szolidaritásukat a kormány céljai iránt. Olyan hírességek vannak köztük, mint Marton Éva operaénekes, Gulyás Balázs neurobiológus, Módy István agykutató, Sir George Radda és Gersey Vilmos befektetési bankár vagy Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung egykori újságírója. Tegnap a Parlamentben Áder János köztársasági elnök fogadta a százfős küldöttséget. Igaza van Vizi E. Szilveszternek abban, hogy a hazaszeretet nem attól függ, ki hol él. Sőt, a hazától távol élőkben még csak fölerősödhet.
S most, amikor mindössze tizenegy hétre vagyunk az országgyűlési választásoktól, nem mindegy, milyen hírünket viszik a világba a külföldön tekintélyt szerzett magyarok. Nem mindegy, mert a gyűlölködés gépezete éppen ebben az időszakban szokott teljes fordulatszámra kapcsolni, és a lejárató kampány akkor is működik, ha az ellenzéknek vajmi kevés esélye van a győzelemre. Késő tavasszal még sor kerül az európai parlamenti választásokra is, és az uniónak legalább akkora szüksége van megújulásra, mint Magyarországnak volt a 2010-es választások előtt.
A Friends of Hungary sokat tehet érte, hogy Magyarország teljesítményét ne elfogult és tájékozatlan Tavares-jelentések alapján ismerje meg a világ.
