Arról hallottak egyébként, hogy az Európai Parlament huszonegy magyar képviselőjének egyike sem írta alá pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatát? Meg lehet nézni, könnyen letölthető a világhálóról.
Mesés meggazdagodásokról számos hazai történetet ismerünk, amelyek nemhogy jogi, de még csak politikai következményekkel sem jártak. Sajnálatos tény, hogy ezek az ügyek bekerülnek ugyan a közbeszédbe, de a választók sem büntetik meg korrupció miatt az érintett vezetőket. Egyik sem jobb – mondják. A belső megtisztulást hiába várjuk, a jegybanki alapítványok vagy a letelepedési kötvények körüli botrányok – és legfőképpen azok következménynélkülisége – legalábbis erre utalnak. Idehaza az is elég, ha a luxusvillát vásárló miniszter annyit mond: családi segítséggel jutott százmilliókhoz.
Franciaországban Nicolas Sarkozy újbóli elnökké választásának is a korábbi tisztázatlan kampányköltések miatti eljárás állhatja útját. A román politikusok pedig már egy elhagyott százlejesért sem mernek lehajolni, annyira félnek a korrupcióellenes ügyészségtől. Van miért irigyelniük magyar kollégáikat.
