Orbán: Liberális alapokra nem építhető erős gazdaság

Eurorealista módon közelítünk az Európai Unióhoz, de nem vagyunk euroszkeptikusok – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Magyarország tiszteletbeli konzuljainak budapesti konferenciáján.

A politika szerinte egy aréna, ahol különböző érdekcsoportok között kell helyt állnia, nem érdemes emiatt önmagában haragudni, mindenki a saját érdekében beszél, higgadt észjárással kell ehhez viszonyulni.

A versenyképességről szólva összefoglalóan azt mondta: liberális alapokra nem építhető erős gazdaság. A liberális alapokon álló alkotmány az embert ismeri el és helyezi minden fölé. A miénk viszont egyensúlyi alkotmány, egyéni és közösségi létformákról beszél, kereszténységről, közösségekről, családról. Vita volt persze azon, hogy az individuumból kell-e kiindulni, vagy vegye-e figyelembe a közösségi létformákat is. – Az országban a konzultáció során egyetértés alakult ki abban, hogy ha Magyarország versenyképes akar maradni és reményt akar nyújtani az állampolgároknak, az egyéni és a közösségi vonatkozásokat egyensúlyban kell tartani, hiába vannak most Európában többnyire liberális alkotmányok.

Az ország átszervezése a gazdaság területén mutatkozott meg talán a legerőteljesebben – vélekedett Orbán. A miniszterelnök az európai viszonyokra kitérve azt mondta: a második világháborút követően példátlan siker, amit az európai civilizáció elért, de kiderült, hogy ez a gazdasági modell többé nem versenyképes. Az európai államok nyakig eladósodtak. Ilyen körülmények között egy bőkezű szociális rendszert fenntartani lehetetlen, ezért „úgy döntöttünk, hogy a mögöttünk lévő húsz zavaros év lezárásaként világosan beszélünk”. Magyarországon nem lehet egy német vagy francia típusú jóléti államot kiépíteni, más rendszerre van szükség.

Hazánkban egy kemény és szigorú alkalmazkodást követelő szabályokkal rendelkező rendszer épült ki. Orbán példaként említette, hogy munkanélküli segély három hónapig jár, majd lehetőség van közmunkában részt venni. Az a szülő, aki nem küldi iskoláskorú gyermekét az iskolába, nem kapja meg az egyébként jogos támogatást.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ma 4 millió adófizető van, ezt az elmúlt három évben sikerült elérni. A magyar gazdaság akkor lesz biztonságban, ha az adófizetők száma 5 millió. Egy munkaalapú rendszert próbálnak felépíteni, amihez új munkahelyeket kell létrehozni. A munkahelyteremtés nem a gazdasági válság megoldásának eredménye, hanem az eszköze.

Orbán szerint meg kell tanulni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel képesek lehetünk munkát teremteni. Az Európai Unióban megkövetelt háromszázalékos költségvetési hiány mellett nincs pénz nagy közmunkaprogramokra (mint annak idején az Egyesült Államokban), ezért ez Európában csak korlátozottan jöhet létre. Magyarországon kicsi, az önkormányzatokra alapozott rendszerben kell gondolkodni, sokszínű lehetőséget kell kínálni, hogy mindenki dolgozhasson.

Összefoglalóan elmondta, elfogadja az „unortodox” jelzőt a kormány gazdaságpolitikájára, de közelebb áll szerinte ahhoz az innovatív gondolkodás kifejezés.

– Miért lógunk ki? Nézzük meg, kik nem tagjai az eurózónának – vezette fel a kormányfő. Svédországot és Angliát példaként felhozva kijelentette, mindegyiknek saját gazdaságpolitikája van, egyedi, nemzeti gazdaságpolitika. Szerinte viszont ha közös pénz lesz, az egy idő után közös adó- és költségvetési politikát kíván okvetlenül. – A logika mezején védhető tehát, amit képviselünk, és a valóság is velünk van: az öt ország közül az egyik vagyunk, amely képes csökkenteni az államadósságot, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, utoljára pedig 1973-ban volt ilyen alacsony az infláció – sorolta a kormányfő, aki szerint ma már német stabilitási mutatóval bírunk.

A gazdasági növekedésben, úgy látja, idén áll be a fordulat. Akik ezen folyamatok visszafordításában érdekeltek, azok szerinte a kormánypolitikát akarják nem eredményre vezetőnek bemutatni. „Ma az európai gazdaságban egy 2 százalékos növekedés elég eredményesnek számít” – húzta alá.

Regionális összevetésben végül elmondta, az elmúlt 7-8 évben mindenki jobban teljesített, mint mi, ez a helyzet most változik meg: az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés már azonos vagy nagyobb a többiekénél.

– Míg 2002-ig éllovasok voltunk, utána sereghajtók lettünk, a 2010-es átalakítás után 2013-ra, ’14-re éllovasok leszünk megint – zárta szavait a tiszteletbeli konzuloknak a Parlament felsőházi termében Orbán.

Szeptember 16-án a tiszteletbeli konzulok V. konferenciáján Martonyi János kiemelte: Magyarország közepes méretű ország, anyagi forrásai korlátozottak, nem tud minden országban jelen lenni, ezért a magyar diplomácia a tiszteletbeli konzulok nélkül az alapvető feladatait sem tudná ellátni. A külügyminiszter ezért köszönetet mondott a Gödöllői Királyi Kastélyban jelen lévő 137 tiszteletbeli konzulnak.

Több országban azért van szükség a tiszteletbeli konzulokra, mert nincs más képviselete Magyarországnak – magyarázta. Hozzátette: más országokban ugyan van külképviselet, de szükség van tiszteletbeli konzulokra is, mert rendkívül sokrétűek az államok közötti kapcsolatok.