A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet által szervezett esemény megnyitóján a tárcavezető kiemelte: Magyarország energiapolitikájának alapja az együttműködés a közép-európai országokkal, és e kooperáció kiszélesítése miatt is volt nemzeti érdeke Horvátország csatlakozása az EU-hoz, valamint ezért is támogatja az unió további bővítését a Nyugat-Balkánon.
Júliustól Magyarország vezeti a visegrádi csoportot (V4; Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), és elnöki programjában nagy hangsúlyt kapott az energiabiztonság – tette hozzá. Martonyi János kifejtette: a diplomácia az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, ma már a nemzetközi gazdasági-pénzügyi helyzet, a terrorizmus elleni harc, a bevándorlás, a kiberbiztonság és a klímaváltozás is befolyásolja. Ilyen meghatározó tényező az energiabiztonság megteremtése is, ami egyúttal gazdasági, geopolitikai, biztonsági és környezetvédelmi kérdés is, továbbá a gazdasági versenyképesség fontos eleme – magyarázta.
Magyarország továbbviszi és szorgalmazza azt az uniós elnökségi időszakában elindított folyamatot, amelynek célja az energiapiacok egyesítése a Balti-tengertől az Adriáig és a Fekete-tengerig, a hiányzó infrastruktúrák megépítésével és piaci struktúrák erősítésével, az Észak–Dél Energiafolyosó és a V4-kezdeményezés keretein belül, valamint a régió integrációjának elősegítése a közös európai energiapiacba – tudatta még júniusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A térségbeli többi energiaberuházás jelentőségét növeli, hogy várhatóan nem épül meg a Nabucco gázvezeték – mondta korábban a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Szijjártó Péter.
A külügyminiszter hangsúlyozta: az energiaforrások az országok között egyenlőtlenül oszlanak meg, de az energia hiánya mellett a túl sok energia is probléma lehet, ha egy ország vezetői rosszul használják ki az ebből adódó lehetőségeket.
Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) gáz- és árampiaci igazgatóságának vezetője előadásában az energiaforrásokról beszélve azt hangoztatta: minden szempontból jó és környezetbarát megoldásnak tűnhet nagyobb hangsúlyt helyezni az elektromos áramra az energiafelhasználásban, de ez nem valósulhat meg, amíg más források optimálisabb választásnak bizonyulnak. A szén például olcsó és hatékony energiaforrás, és jelenleg Európa csaknem annyi szenet importál, mint amennyi gázt Oroszországból – mutatott rá. Hozzáfűzte: ha azonban nem csökken a fogyasztás jelenlegi üteme, a készletek hamar kimerülhetnek.
Az olajról elmondta: nagy előnye, hogy könnyű szállítani és tárolni. Ráadásul 20 liter olaj annyi energiát ad, amennyi 20 napig elég lenne egy ház fűtésére. E tulajdonságai miatt marad az olaj továbbra is meghatározó energiaforrás – vélekedett. Varró László a gázzal kapcsolatban megjegyezte, hogy Kínában hatalmas kereslet van rá, az ország a Közép-Ázsiában termelt gáz jelentős részét felvásárolja.
A megújuló energiaforrásokat illetően pedig azt közölte: ezek egyre komolyabb részét adják az országok energiafelhasználásának, de nagy kihívást jelent az újfajta források miatt az energiaellátás rendszerének átalakulása, ami nagy rugalmasságot követel az országoktól.
