„Ha Te nem lennél” – a leggyakoribb játszma a házasságokban

A „Ha te nem lennél” (If It Weren't For You) egy klasszikus pszichológiai játszma. A játszmákról Eric Berne pszichiáter-írótól tudunk, aki könyvet is írt a témában. Miről szól valójában ez a játszma? Vajon mi rejlik a mondat mögött?

Fotó: (Fotó: Pexels)

A házastársak közötti leggyakoribb játszmát tehát köznapi nyelven „Ha te nem lennél-nek” nevezi Eric Berne a tranzakcióelemzés megalkotója, pszichoanalitikus képesítésű pszichiáter, több mint egy tucat könyv szerzője, a Nemzetközi Tranzakcióelemzési Szövetség alapítója. Berne az Egyesült Államokban tanult pszichoanalízist, de nem vált analitikussá, bár képzését neves analitikusoknál – Paul Federnnél, majd Erik Eriksonnál végezte. Ehelyett megalkotta a tranzakcióanalízist, a TA-t. Ez a szemlélet és a tranzakcióanalitikus szemléletű pszichoterápia, tanácsadás, nevelési és szervezetfejlesztési megközelítés az évek során az egész világon elterjedt. 

Fotó: Pexels

Berne felvázolt egy történetet, melyben a nő arról panaszkodik, hogy férje erősen korlátozza őt mindenben, és ezért sohasem tanult meg táncolni. A nő elkezdett pszichiáterhez járni, amely során jobban megtanulta érvényesíteni az akaratát, magabiztosabb lett, így a férje lett az, aki viszont ezáltal veszített magabiztosságából és elnézőbb lett. A nő tánctanfolyamra iratkozott be, és ekkor, legnagyobb kétségbeesésére rájött, hogy betegesen fél a táncparkettől: fel kellett hagynia tervével. De Berne arra mutat rá, hogy a nő számos kérője közül egy uralkodni vágyó férfit választott ki férjül. Ezzel olyan helyzetbe hozta magát, hogy társaságban akármikor elpanaszolhatta: „ha ő nem lenne”, bármit az égvilágon megcsinálhatna, és több barátnővel összeülve beszélték ezt folyamatosan. Kiderült azonban, hogy – panaszaival ellentétben – a férje tulajdonképpen jót tett neki, amikor eltiltotta attól, amitől a lelke mélyén félt. A férj azzal, hogy akadályozta a feleségét valamiben, valójában megkímélte attól, hogy tudatára ébredjen félelmeinek. A nőben lakozó gyermek, részben ezért, tudat alatt ilyen férjet választott magának.

Berne tovább vitte a történetet, miszerint a férj tilalmai és a feleség panaszai gyakran veszekedéshez vezettek, és ennek következtében szexuális életük erősen megromlott. A férj a bűntudat miatt ajándékokkal kompenzál; amikor viszont több szabadságot ad az asszonynak, az ajándékok szegényesebbek és ritkábbak lesznek. Feleség és férj kevés közös témát talált a háztartási gondokon és a gyerekeken kívül, így a veszekedések fontos eseménnyé nőnek; és ilyenkor több mindent meg tudnak beszélni egymással, mint máskor, amikor inkább csak felszínes beszélgetések, információcsere zajlik kettejük között. A nő számára a házasélet mindenesetre bebizonyítja a saját hipotézisét, hogy minden férfi zsarnok.

Ez a házassági játszma arról szól, hogy a kezdeményező a partnerét hibáztatja saját vágyai, sikerei elmaradásáért vagy korlátaiért, elkerülve ezzel a valódi cselekvést és a felelősségvállalást.

A játszmák pont ezért játszmák, mert rejtett tartalom, nyereség vagy haszon áll mögöttük. Berne szerint a játszma gyakran ismétlődésekbe bocsátkozó, a felszínen hitelt érdemlő, rejtett indítékú tranzakciók ismétlődő készlete. Még egyszerűbben: csapdás vagy trükkös lépések sorozata. A játszma alapvetően tisztességtelen, kimenetele pedig nem csupán izgalmas, hanem drámai jellegű. 

A játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható végkimenetel felé halad 

– írja Eric Berne Emberi játszmák című könyvében. A tranzakcióanalízis, melyet Berne alkotott, talán bonyolultnak tűnő, de nagyon izgalmas rendszer a fejlődéshez. Saját működésünk megismerése, és a tranzakcióanalízis alkalmazása nagyban hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez és az egészséges kapcsolatok kialakításához. A rögzült játszmák lefülelésével, felismerésével, azonosításával mind közelebb jutunk magunkhoz, így másokhoz is.