Nem csak az idő rövidsége okozhat gondot Vitézy Dávid tervének a végrehajtásánál

Vitézy Dávid bejelentette, hogy mit tervez a kormány az európai uniós forrásokkal. A Magyar Nemzet által megkérdezett Lentner Csaba rámutatott, hogy a tervek megvalósításához első körben intenzív jogalkotási folyamatra volna szükség. A közgazdászprofesszor azt is jelezte: nem mindegy a gazdaság szempontjából, hogy ezeket a pénzeket mire költi a kormány.

Nem mindegy, mire használják a forrásokat

Az EU-nak most már presztízskérdés, hogy a visszatartott pénzeket előbb-utóbb kiutalja – jelentette ki Lentner Csaba. Elmondása szerint ezeknek a pénzeknek a gazdaságélénkítő hatása már akkor bekövetkezik, ha a támogatások egy részét humán-, illetve életszínvonal-közérzetjavító célokra fordítják, hiszen a fizetőképes kereslet gyarapodása a szolgáltatásokra és a termelésre pozitív felhúzó hatást eredményezhet.

Azonban az igazi gazdaságélénkítő hatás az okosberuházások gyarapítása révén hatékony

– emelte ki a közgazdászprofesszor. Rámutatott: a zöldgazdaság fejlesztésére, a közlekedési infrastruktúra javítására, a kutatásfejlesztésre, egészségügyi célokra indokolt a pénzügyi támogatásokat felhasználni.

„A gazdaság felpörgetése egyoldalúan, sőt már-már mámorosan az EU-pénzekre koncentrál. Ez pedig eleve feltételezi, hogy a 2021–2027-es költségvetési terminus után is jelentős forrásokat kapjon a magyar gazdaság” – hangsúlyozta. Majd figyelmeztetett: mindez azt eredményezheti, hogy

az EU-függőségünk állandósul, vagyis az EU nélkül jottányit sem tudunk előrehaladni.

A helyzet jelenleg stabil, de a jövő kérdéses

Sem a közbeszédnek, sem a szakértői diskurzusnak jelenleg még nem része azon nem várt körülmények vizionálása, amelyek a magyar gazdaságot pillanatokon belül nehéz helyzetbe hozhatják. Érthető, logikus is ez, hiszen még tartanak a „mézeshetek”. Valamint tény az is, hogy a közel 17-18 milliárdos európai uniós támogatással lehet kompenzálni bizonyos jövőbeni, nem várt negatív hatásokat – jelentette ki Lentner Csaba. Majd leszögezte: azonban a következő, 2027 utáni EU költségvetési ciklus támogatásaira is égetően nagy szükség lesz.

A forint kedvező árfolyama a nemzetközi spekulatív piaci szereplőknek és a Tisza-kormányban „fantáziát látó” brüsszeli köröknek köszönhető. De semmivel nem jobbak most, a választások után néhány héttel a makrogazdasági adataink, mint a választások előtti két-három évben. A jelenlegi, kedvező forint–euró árfolyam pillanatok alatt átbillenhet akár 400 forint felettibe – figyelmeztetett. Hangsúlyozta: 

a költségvetési hiány és az államadósság markáns csökkentésére nincsenek tervek,

mondhatni, a Tisza-kormány érintetlenül hagyja a Fidesz-kormány bőkezű szociális programjait. Lehet, hogy ez csak átmenetileg marad így, de egyelőre nem látni megszorításokat, így a hiány és az államadósság nem fog csökkenni, egy erős, 5 százalék körül GDP-növekedéssel pedig alig „nőhetjük” ki az egyébként magas államadósság-mutatót, hiszen a növekedési potenciálunk csak maximum 2-3 százalék – tette hozzá.

A másik, fő kockázati tényező a Magyar Nemzeti Bank. Több ezer milliárdos negatív tőkével működik a jegybank, a 2025-ös évet is veszteséggel zárta. Lényegében egy saját tőke nélküli, tartósan veszteséges monetáris intézmény a forint kibocsátója, ami pénzelméletileg bizarr helyzet. A bizalom tartja az MNB-t, mert anyagi alapjait felélte – vélekedett a szakember. Jelezte: az aranytartalék nehezen mobilizálható, a devizatartalék pedig könnyen csökkenhet, az lényegében nem is a jegybanké. 

– Egy kis közép-európai ország, amelynek önálló nemzeti valutája van, ráadásul a központi bankjának a saját tőkehelyzete rendezetlen, pillanatok alatt a nemzeti valuta drasztikus leértékelésére kényszerülhet. Megugorhat újra az infláció és azok a folyamatok, amelyek az elmúlt néhány évben eredményként jelentkeztek a magyar gazdaságpolitikában, a visszájukra fordulhatnak. Erős turbulenciák vannak a külföldi térben, de belülről is gyűlhetnek a viharfelhők. Fel kell készülni a Tisza-kormánynak a Magyar Nemzeti Bank tőkehelyzetének rendezésére, vagy legalább a részleges konszolidálására – magyarázta.

Borítókép: Vitézy Dávid (Forrás: Facebook)