A Klik milliárdos adósságot halmozott fel az E.On gázszolgáltatóval szemben, ezért a cég elkezdte lekapcsolni a rendszerről több somogyi település iskoláját – ahogy azt korábban megírtuk. Közben Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke tárgyalt az E.On vezérigazgató-helyettesével, és megegyeztek a közüzemi szolgáltatónál fennálló tartozások kifizetésének ütemezéséről.
A Vs.hu arról értesült, hogy nem az E.On az egyetlen, több szolgáltató is elkezdte az iskolákban a kikapcsolásokat. Azonban ez, mivel nyár van, és a legtöbb intézményben senki sincs, egyelőre nem okozott problémát.
A portál megkereste a GDF Suezt, amely annyit közölt, hogy valóban tárgyalt a Klikkel, de a megállapodás bizalmas jellegű információ. Továbbá a Tigáz és az állami Főgáz is egyeztet a központtal, ez utóbbi cég elmondta a Vs.hunak, hogy nem terveznek kikapcsolni egyetlen klikes ügyfelet sem.
A klikes tartozásokkal kapcsolatban annyi biztosan tudható, hogy az E.On részére 1,5 milliárd forintot kell fizetni, de a fenntartó hozzátette, hogy „ígéretük szerint hamarosan összesítik, hogy az intézmény mintegy 10 milliárdos adósságából mely szolgáltatónak mennyi pénzzel tartoznak”.
Az Magyar Államkincstár adatai szerint a Klik adóssága májusban 11,9 milliárd, júniusban 9,6 milliárd forint volt. A kincstár a portál kérdésére közölte, hogy ebből 4,6 milliárd a közüzemi tartozások összege, 2,3 milliárd 60 napon túli tartozás.
A Vs.hu összeállításában kiemeli, hogy a Klik úgy halmozta fel jelentős tartozását, hogy az önkormányzatoktól is több pénzt kért iskolafenntartásra, mint amennyit az önkormányzat saját maga költött volna.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Pásztó egyedi konstrukciós megoldással állt elő; a város önkormányzata azt állítja, olcsóbban tudná üzemeltetni a helyi iskolát, mint a Klik, ezért át szeretné venni az államtól az intézmények működtetését. Radó Péter oktatáspolitikai szakértő, a 2014-ig működő Oktpolcafé egyik szerzője szerint ez azért meglepő, mert a Klik eleve alulfinanszírozott, hatalmas adóssággal küzd – májusban már 12 milliárdnál járt –, így keveset költ intézményfenntartásra.
Ezzel szemben Salgótarján nem finanszírozná tovább a helyi oktatási intézmények működését. A nógrádi megyeszékhely példája a gyakoribb. Salgótarján is azért akarja átadni az intézményfenntartást az államnak, mert 300 millió forintba kerülne, de csak 11 millió forint oktatással kapcsolatos támogatást kap a központi költségvetésből – mondta Radó Péter az MNO-nak.
