Elmondta: azt is szeretnék elérni, hogy a telefonos kommunikációban bizonyos előnyt élvezzenek a rendőri egységek, a mentők és a kórházak. Ehhez két megoldást látnak: bővítenék a rendőrség és a katasztrófavédelem által jelenleg is használt, egységes digitalizált rádiórendszert, bizonyos esetekben pedig a civil szolgáltatásokat az sms-re korlátoznák. Hozzátette: ez utóbbi azt jelentené, hogy ne lehessen olyan túlterhelés, amely akadályozhatja az életmentő munkát, a technikai feltételrendszerét viszont a telefontársaságokkal kell egyeztetni.
Simicskó István honvédelmi miniszter a brüsszeli terrortámadásra utalva hangsúlyozta: új biztonsági helyzet van, a „hibrid hadviselés” korszakát éljük, és a Magyar Honvédség is szeretné a feladatát teljesíteni magyar emberek biztonságának garantálásáért. Az alkotmánymódosítást indokolva hozzátette: a honvédségnek van olyan tudása, amellyel világszerte küzd a terrorizmus ellen, így Afganisztánban, a mostani jogi szabályozás szerint azonban itthon nem teheti meg. „Ezért azt szeretnénk elérni, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség tudja segíteni a rendvédelmi szervek munkáját” – hangsúlyozta.
A honvédelmi miniszter fontosnak tartotta, hogy az ellenzéki pártok értékeljék újra a helyzetet biztonsági szempontból, és reményét fejezte ki, hogy megkapják a felhatalmazást az alkotmánymódosításra.
Pintér Sándor – aki ismét részvétét nyilvánította a brüsszeli robbantásokban elhunytak hozzátartozóinak, és a sebesülteknek, köztük a két magyar diplomatának gyors felépülést kívánt – leszögezte: a párizsi és a brüsszeli események eldöntötték azt a vitát, hogy nőtt-e a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, és azt is, hogy van-e összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Mint mondta: a terrorcselekményekben egyrészt olyan személyek vettek részt, akik a zöldhatáron bevándorlókkal együtt érkeztek, mások pedig migránscsaládban születtek, és már uniós állampolgárként vállaltak részt a szervezésben.
