„Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű, hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket” – indokolta a kezdeményezést Pintér Sándor, aki elmondta: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet.
A Belügyminisztérium feladata lesz, hogy a parlamenti pártokkal előzetes egyeztetést folytasson, mert – mint Pintér Sándor elmondta – javaslatuk több eleme kétharmados támogatást igényel. Áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd. Kérdésre válaszolva közölte: honvédelmi területen az alaptörvényt érinti módosítás, emellett a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítanák, ez utóbbi esetében bizonyos szankciókat akarnak megemelni.
Pintér Sándor azt mondta: javaslataikban létszám-, eszköz- és technikai fejlesztéseket kérnek. Továbbá a Terrorelhárítási Központ megerősítését, az információáramlás biztosítását szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a kormány döntött egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozásáról is. Ennek a központnak a feladata lesz, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze, és egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szervezeteket vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájukban, felhívja a figyelmüket egyes cselekményekre – fejtette ki.
A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók – bírói engedélyhez kötötten – biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását. (Bírói engedéllyel erre most is van lehetőség, de van olyan szolgáltató, amelyik titkosítja a forgalmát – a szerk.)
Közölte: a pénzáramlás módját is ellenőrizni szeretnék, bizonyos esetekben a bankszámlákba is betekintenének. Kérdésre válaszolva hozzátette: jogszabályok alapján erre utólag most is lehetőség van, ugyanakkor szeretnék elérni, hogy bizonyos esetekben folyamatosan láthassanak bankszámlákat.
Elmondta: azt is szeretnék elérni, hogy a telefonos kommunikációban bizonyos előnyt élvezzenek a rendőri egységek, a mentők és a kórházak. Ehhez két megoldást látnak: bővítenék a rendőrség és a katasztrófavédelem által jelenleg is használt, egységes digitalizált rádiórendszert, bizonyos esetekben pedig a civil szolgáltatásokat az sms-re korlátoznák. Hozzátette: ez utóbbi azt jelentené, hogy ne lehessen olyan túlterhelés, amely akadályozhatja az életmentő munkát, a technikai feltételrendszerét viszont a telefontársaságokkal kell egyeztetni.
Simicskó István honvédelmi miniszter a brüsszeli terrortámadásra utalva hangsúlyozta: új biztonsági helyzet van, a „hibrid hadviselés” korszakát éljük, és a Magyar Honvédség is szeretné a feladatát teljesíteni magyar emberek biztonságának garantálásáért. Az alkotmánymódosítást indokolva hozzátette: a honvédségnek van olyan tudása, amellyel világszerte küzd a terrorizmus ellen, így Afganisztánban, a mostani jogi szabályozás szerint azonban itthon nem teheti meg. „Ezért azt szeretnénk elérni, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség tudja segíteni a rendvédelmi szervek munkáját” – hangsúlyozta.
A honvédelmi miniszter fontosnak tartotta, hogy az ellenzéki pártok értékeljék újra a helyzetet biztonsági szempontból, és reményét fejezte ki, hogy megkapják a felhatalmazást az alkotmánymódosításra.
Pintér Sándor – aki ismét részvétét nyilvánította a brüsszeli robbantásokban elhunytak hozzátartozóinak, és a sebesülteknek, köztük a két magyar diplomatának gyors felépülést kívánt – leszögezte: a párizsi és a brüsszeli események eldöntötték azt a vitát, hogy nőtt-e a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, és azt is, hogy van-e összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Mint mondta: a terrorcselekményekben egyrészt olyan személyek vettek részt, akik a zöldhatáron bevándorlókkal együtt érkeztek, mások pedig migránscsaládban születtek, és már uniós állampolgárként vállaltak részt a szervezésben.
Hangsúlyozta, hogy az EU biztonsági szakértői és az Europol már korábban felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy a tömeges bevándorlás a zöldhatáron növeli a terrorveszélyt. Mint mondta, az Europol 500-600 embert tart nyilván, aki valamilyen módon terrorcselekménnyel hozható összefüggésbe, a német biztonsági szolgálat szerint pedig százból egy bevándorló feltehetőleg részt vállalna egy terrorcselekményben. Magyarország felismerte ezt a veszélyt, és ennek megfelelően döntött a zöldhatárok lezárásáról – jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy osztrák sajtóértesülés szerint két hónapja Sopronban látták Salah Abdeslamot, a tavaly novemberi párizsi terrorakciók egyik fő szervezőjét, Pintér Sándor azt mondta: osztrák jelzés alapján vizsgálatot folytatnak, amely majd pontosítja, hogy kik és milyen célból jártak az érintett személyek közül Magyarországon, és átlépték-e a zöldhatárt.
