Orbán Viktor: Ismét nagy győzelmet arathatunk

Tisztújító kongresszust tartott tegnap a Fidesz, amelyen újraválasztották Orbán Viktor elnököt és megválasztották a négy alelnököt: Novák Katalint, Németh Szilárdot, Kubatov Gábort és Kósa Lajost. A miniszterelnök beszédében az elkövetkezendő évtized nagy céljának nevezte a szegénység felszámolását.

Az újraválasztott pártelnök alelnöktársaival: Kubatov Gáborral, Novák Katalinnal, Kósa Lajossal és Németh Szilárddal Fotó: Havran Zoltán

– Az ország legnagyobb és legerősebb, egyetlen kormányképes pártjának elnökévé választottatok. A támogatás és a szeretet, amit évtizedek óta tőletek kapok, mélyen megérint. Ez nem marad viszonzatlan – kezdte az 1406 szavazattal a Fidesz elnökévé megválasztott Orbán Viktor.

A pártelnök, miniszterelnök a nagyobbik kormánypárt XXVIII. kongresszusán a küldöttekhez szólva úgy fogalmazott: „Bajtársak, egy vérből valók vagyunk.” A kormányfő szerint a bajtársiasság azt jelenti, hogy akkor is lojális vagyok, ha te tévedsz. – Ki nem tévedett az elmúlt harminc évben? – tette fel a kérdést.

Úgy fogalmazott: mivel a Fidesz tagjai és támogatói egymással vállvetve harcolnak, ezért vannak a kormánypártok fent és a balliberálisok lent. A néhai amerikai elnököt, Ronald Reagant idézve a 11. parancsolat fontosságát hangsúlyozta. – Ne mondj rosszat fideszes társadról! – szögezte le, hozzátéve, hogy a bajtársiasság tartja össze a jobboldali politikai közösségük dongáit.

A miniszterelnök közölte: nagyon jól halad a Fidesz generációs megújulása.

– Jövőnk hosszú évtizedekre biztosítva van. Közösségünk rendezett életét a józan ész, a belátás és ambíciók egyensúlya biztosítja, amit elnökként fenntartani a legfontosabb – hangsúlyozta. Az újraválasztott pártelnök megígérte, hogy a kormányzati munka ellenére a jövőben is meg fog felelni pártelnöki kötelességeinek is.

– A legfontosabb szabály a Fideszben, hogy nem pozíciót, főként nem hatalmat, hanem munkát osztanak – folytatta beszédét a kormányfő. Kiemelte: a munkának most jön a java, az igazán nagy dolgok most következnek. – Itthon harmincéves munkával létrehoztunk egy működő államelméleti modellt, egy magyar és közép-európai kereszténydemokrata államot.

A mi programunk: demokrácia igen, liberalizmus nem; ide két rendszerváltással jutottunk el, az 1990-es liberális rendszerváltás után jött húsz zavaros év – mondta. Orbán Viktor szerint a 2010-es második, nemzeti rendszerváltás iránya adott értelmet az első rendszerváltásnak. A 2011-es új alaptörvényt pedig a Fidesz története egyik csúcspontjának nevezte.

– Ezt a második rendszerváltást nevezhetjük keresztény rendszerváltásnak is, mert a liberális szabadság helyett a keresztény szabadság szellemében rendeztük be – tette hozzá. Az elkövetkezendő évtized nagy céljának nevezte a szegénység felszámolását: a cél az, hogy mindenkinek legyen munkája, otthona, minden gyereknek bölcsődei, óvodai ellátása és ingyenes tankönyve. – A következő évtized nagy munkája a cigányság helyzetének rendezése, amibe már sokaknak beletört a bicskája – folytatta a nagy ívű programot.

„Ezt a második rendszerváltást nevezhetjük keresztény rendszerváltásnak is”
Fotó: Havran Zoltán

Szerinte a következő évtizedben régi fényükben tündökölnek majd a térség történelmi városai, közép-európai multik jönnek létre, összekötik az országok közötti út- és vasúthálózatokat, megépül a Budapest–Belgrád vasútvonal, V4-úthálózat, új hidak, új ipari, kutatási központok jönnek létre, itt Pécs és Miskolc nevét említette. – Már csak a szegedieket várjuk, nem értjük, miért akarnak kimaradni a fejlődésből és miért akadnak migránsvárossá válni, amely ha baloldali kézben marad, akkor betelepítési célpont lesz – tette hozzá.

A Fidesz elnöke úgy látja, a G7 helyett a G2-höz, az USA és Kína vezette hatalmi centrumhoz kell igazodni.

– Újrapozicionálni Közép-Európát, benne Magyarországot, ez a fő cél, és köszönöm, hogy nem hagytatok ki ebből, rám bíztátok a hadművelet irányítását – fogalmazott. Szólt arról is, hogy Európában egyre többen utasítják el a brüsszeli birodalmat. – Nem vagyunk többé hajlandók finanszírozni a Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját – jelentette ki. Megegyezésre kell jutni Európa két fele között a magyar és a közép-európai érdekek mentén.

Felhívta a figyelmet: a washingtoni és a brüsszeli liberális elit beépült az államrendszer szintjeibe, ami nagyon veszélyes, és ez okozza a térség számos országának évek óta tartó politikai problémáit, kiemelve ezek közül Romániát és Macedóniát. Helyesnek nevezte, hogy Soros György megbízottja, Frans Timmermans alól sikerült kirántani a bizottsági széket.

Üzent az olasz kormánynak és Conte miniszterelnöknek: „Ha kell, készséggel átvesszük az olasz államhatár egyes szakaszainak védelmét és vállaljuk jelentős számú migráns hazaszállítását Olaszországból oda, ahonnan jöttek.” – Magyarország már nincs egyedül: mellettünk állnak a lengyelek, remélhetőleg ma estétől újra az osztrákok is, és remélhetőleg Olaszországban a szabadság újra zászlót bont. Szurkolunk a közép-európai együttműködésben részt vevő kormányoknak, várjuk a románokat, baltiakat, Közép-Európa nagy menetelése lesz ez – hangsúlyozta.

Az októberi önkormányzati választásról a pártelnök azt mondta: az ellenzéki oldalon történt néhány dolog a parlamenti választás óta, így „egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett, az egyik idehaza, a másik Brüsszelben gáncsolja a magyarok ügyét”.

– Egy ideig úgy tűnhetett, az ellenzék elásta a belső harcok csatabárdját, az elmúlt két nap óta azonban a vak is látja: valójában inkább egymást ásnák el, azt is mondhatnánk, a jó zuglói szocialista párját ritkítja – mondta nagy derültséget keltve.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak szerint szerencsés a csillagállás, „nagy győzelmet arathatunk”, de semmit sem szabad a szerencsére bízni. A kommunisták mind ott lesznek, legyünk ott mi is.

A kongresszuson megválasztották a négy alelnököt: Novák Katalint, Németh Szilárdot, Kubatov Gábort és Kósa Lajost. A küldöttek mellett jelen volt Tarlós István, Budapest főpolgármestere is, valamint a határon túli magyar közösségek képviselői és külföldi diplomaták.

Az újraválasztott pártelnök alelnöktársaival: Kubatov Gáborral, Novák Katalinnal, Kósa Lajossal és Németh Szilárddal
Fotó: Havran Zoltán

Magyarország és az Európai Unió történelme legsikeresebb politikai konstrukciójának nevezte a Fidesz és a KDNP szövetségét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a 75 éves KDNP és az összes szövetséges nevében köszöntötte a résztvevőket. Mint fogalmazott: szövetségük értékszövetség, a keresztény civilizáció védelmének, a nemzeti elkötelezettség megvalósításának és a polgári értékek képviseletének értékközössége, emberi minőség, bajtársi hűség. Az ellenfeleikről szólva a KDNP elnöke azt mondta: ideológiailag szöges ellentétei egymásnak, „posztnácik, neomarxisták és anarcholiberálisok katyvasza”.

Novák Katalin hangsúlyozta: húsz éve nem volt olyan magas a házasságkötési kedv, mint most. A gyermekvállalási kedv ugyancsak húszéves csúcson van. Magyarországon egyedülálló módon segítik a családokat, nemzetközileg is kiemelkedő összeget, a GDP öt százalékát fordítják a támogatásukra.

Németh Szilárd arról beszélt: továbbra is a migráció a legnagyobb biztonsági kockázat Európa, így Magyarország számára is, ezért a terrorizmus veszélye sem múlt el. Magyarország viszont Európa egyik legbiztonságosabb országa, mert a magyarok időben döntöttek arról, hogy közösen védik meg a határokat, őrzik meg az országot magyar Magyarországnak.

Kubatov Gábor kijelentette: ma a Fidesz Európa legmodernebb és legszervezettebb pártja, a győzelmekhez mindenki hozzátette a magáét. Szerinte a Fidesz többször is megfizette a siker árát, mások nem bírták volna ki a vereségeket, de ők mindig erősebbek lettek, mint előtte. Kósa Lajos kifejtette: az ellenzék alkalmatlansága és kilátástalansága áll szemben hozzáértő emberek sokaságával az önkormányzati választáson. Míg a kormánypárti polgármesterjelöltek építeni, fejleszteni akarnak, az ellenzékiek háborúzni.

Kocsis Máté frakcióvezető szerint a Fidesz-frakció a továbbiakban is őrizni fogja az Országgyűlés méltóságát, és az ellenzéki képviselők gyalázkodásával szembeni jogos indulat sem tereli majd el a figyelmüket az emberek akaratáról. Az ellenzéket jellemezve úgy fogalmazott: támolygó vezérük nyelvbotlásával, a „kígyózó kígyókkal” új korszak köszöntött be Magyarországon.

– Az ellenzék magatartása lehetne akár szórakoztató is, de van egy szomorúbb oldala, mert az alkalmatlanságát leplezendő a parlamenti mindennapok részévé tette a provokációt, a ripacskodást és a trágárságot – közölte.

Az elmúlt kilenc év az ország rendszerváltoztatás utáni legsikeresebb időszaka – állapította meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Kiemelte: az ország tele van erősödő falvakkal és városokkal, Tarlós István főpolgármester és kerületi polgármesterei munkájának köszönhetően Budapest a dualizmus óta nem látott mértékben fejlődő, világszerte csodált főváros.

– A kormányzásnak azok is a nyertesei, akik nem a Fidesz–KDNP-re szavaztak, és azok is, akik nem szeretik őket – sorolta, hozzátéve, ez igaz az ellenzékre is, amelynek egységét ma a magyar Molotov–Ribbentrop-paktum biztosítja, melyet 2018 után Gyurcsány Ferenc „egyetlen momentum alatt megkötött a Jobbikkal”.

Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a gazdaságpolitika képes stabil támasza lenni a nemzetpolitikai céloknak, a családtámogatásnak, a gyermeknevelés támogatásának, a munkahelyteremtésnek és az otthonhoz jutás megkönnyítésének. A sereghajtók közül a dobogósok közé kerültünk.

Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy Európában most újra szövetkeznek a bevándorláspárti kormányok, mivel nem sikerült keresztülerőltetni a kötelező betelepítési kvótát, aminek köszönhetően Magyarország még mindig magyar ország. Emlékeztetett: a magyarok már többször világossá tették, hogy nem akarnak illegális bevándorlókat látni hazánkban.

Varga Judit igazságügyi miniszter leszögezte: nem várják el, hogy mások is Magyarország útját járják, de a magyar kormány elutasítja a kettős mércét, és elvárja, hogy az EU tartsa tiszteletben a tagállamok identitását. A magyarok ma is védik az európai életformát, és nem érzik, hogy az ország európaiságát bárkinek bizonygatni kellene. – Minél hangosabban támadnak minket, annál jobban tudjuk, hogy jó úton járunk – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója: A nyugodt erő pártjának vezetőjeként tartotta meg mostani székfoglaló beszédét a miniszterelnök-pártelnök. A „keresztény szabadság” értelmezése mellett három síkon mozgott az előadása. Elsőként a Fidesz sikerének okait taglalta, amelyet a bajtársiasságra vezetett vissza. Szemben az összes ellenzéki párt állandósult belviszályaival és árulásaival, a Fidesz egységes és összetartó. A politikai sikert a valódi néppártisággal is összekötötte, amelyből a generációk közötti békét és az utánpótlás felsorakozását emelte ki. Másrészt jövőtervet hirdetett, azokat a programpontokat kiemelve, amelyek a következő évtized kulcstémái lehetnek. A szegénység felszámolásával és a cigányság felzárkóztatásával a baloldal és a liberálisok nagy ígéreteinek és nagy kudarcainak megoldását vállalta fel, a „keresztény szabadság” szellemében.

A Nyugat- és Közép-Európa közötti, egyenjogúságon és a szuverenitás elismerésén alapuló kompromisszum célkitűzése az elmúlt évek aktív külpolitikájának és szövetségeskeresésének logikus folytatása. Fontos: Közép-Európa alatt a miniszterelnök a visegrádi országokkal együttműködő Baltikumot, Romániát és a Balkánt is említette. Az önkormányzati választásra való mozgósításról is szólt. Egy erős, a választás előtt az összes párt közül egyedüliként kongresszust tartó párt esélyes jelöltjei esetében nem egyszerű az aktivitás fenntartása, amelyet kötelességtudattal, lelki megfontolásokkal és az ellenfél láthatónál nagyobb erejének kiemelésével végzett el.

Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója: A beszéd egyik része a politikai közösségről, a másik a politikai célokról szólt. A miniszterelnök-pártelnök nagyon őszintén beszélt a Fidesz kultúrájáról, az összetartás, a bajtársiasság jelentőségéről, arról, hogy miként kell viselkedni akkor, amikor valaki hibázik, miként kell a belső konfliktusokat rendezni. Orbán Viktor joggal emelte ki, hogy a Fidesz – illetve a Fidesz–KDNP-szövetség – a legrégebbi politikai közösség Magyarországon, és nem véletlen, hogy ennek a közösségnek a támogatottsága harminc év után nemhogy csökkenne, hanem nő. Az sem véletlen, hogy nyolc év ellenzéki politizálás után a Fidesz 2010-ben úgy tudott visszatérni a kormányzásba, hogy sikere azóta is töretlen, sőt, a fél évvel ezelőtti EP-választáson, ami tisztán listás szavazás, abszolút többséget tudott szerezni. Ennek a szövetségnek az ereje a szolidaritásban, a lojalitásban, illetve a fegyelmezettségben van.

Ami a politikai célokat illeti: mára világosan látszik, hogy a franciák mellett a V4-ek képesek arra, hogy víziót alkossanak Európa jövőjéről. Nem véletlen, hogy Macron elnök Orbán Viktort szokta kiemelni az európai politikusok sorából – nem mellesleg ők buktatták meg csúcsjelölti rendszert az EU-ban. A miniszterelnök a klasszikus kereszténydemokrata állami modell mellett állt ki, amit szembeállított a liberális demokrácia toposzaival. Joggal emelte ki, hogy küzdelmeiben Magyarország már nincsen egyedül, a visegrádi országok mellett remélhetőleg ebben az erőtérben tudhatjuk nemsokára az olaszokat és az osztrákokat is.