Ismét terítékre került a nyelvvizsgaszigor

Hajthatatlannak tűntek eddig a döntéshozók a felsőoktatási felvételi 2020-as szigorítása kapcsán, most mégis újrakezdődött a párbeszéd a középfokú nyelvvizsga felvételi követelménnyé tételéről. Bár a jövő januártól hatályos szabályok már évek óta ismertek, a múlt héten Palkovics László több szervezettel is tárgyalt a szigorításról, illetve az oktatási ombudsman is megfogalmazta aggályait. Most mindenki a kormány döntésére vár.

Az új feltételek veszélyeztethetik egyes szakok elindítását Fotó: Bach Máté

A kormány korrekt ötéves felkészülési időszakot hagyott, ám emellett kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében – közölte lapunkkal néhány nappal ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) annak kapcsán, hogy 2020-tól minden alap- és osztatlan képzés felvételi követelményeként bevezetik a középszintű, komplex nyelvvizsgát. A 2014 óta ismert szigorításról ezúttal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével, valamint a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével ült tárgyalóasztalhoz Palkovics László miniszter.

A találkozót a HÖOK kezdeményezte, amely már korábban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy míg a legtöbb gazdaságtudományi szakra, illetve az orvosi, a jogi vagy a pszichológiai képzésre a felvételizők zöme már most is a nyelvvizsga birtokában jelentkezik, vannak olyan képzési területek is, ahol a jelentkezők 60-70 százaléka nem tudná teljesíteni az új feltételt. Ez pedig az adott szak elindítását is veszélyeztetheti. Ráadásul pontosan azokon a területeken kevés a nyelvvizsgás felvételiző, amelyek nemzetstratégiailag fontosak (például pedagógiai, agrárképzés), és ahol nem lenne tanácsos veszíteni a jelentkezőkből. Murai László, a HÖOK elnöke most bizakodó. A találkozó után azt mondta lapunknak: konstruktív tárgyalást folytattak a tárcával, amely alapján elképzelhető, hogy lesz elmozdulás. – Meghallgatta a javaslatainkat a miniszté­rium, és az egyeztetés alapján optimisták vagyunk.

A végső döntést azonban a kormány fogja meghozni. Kíváncsian várjuk, lesz-e változás – fogalmazott a hallgatói vezető.

Az új feltételek veszélyeztethetik egyes szakok elindítását
Fotó: Bach Máté

Az ITM Magyar Nemzethez eljuttatott közleménye szerint mindenkinek az az érdeke, hogy a diplomás magyar fiatalok naprakész tudással rendelkező, idegen nyelven biztonságosan boldoguló szakemberekként lépjenek ki a munkaerőpiacra, hiszen ez egyszerre szolgálja saját boldogulásukat és a magyar gazdaság versenyképességét. Ezzel együtt jelezték, hogy a szakmai aggályokról és a javaslatokról tájékoztatják a kormányt.

A szabályt eltörölni biztosan nem fogják, hiszen annak idején a felsőoktatási stratégia összeállításában közreműködő összes szakmai partner egyetértésé­ben lett elfogadva, másrészt azóta a kormány és a felsőoktatásért korábban felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is többször egyértelműsítette, hogy szükséges a szigorítás, és nem fognak elállni tőle. Ha azonban most mégis megfogadja a kormány az észrevételeket, akkor elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban néhány kiemelt szakon valamennyi haladékot adnak a diákoknak a B2 szintű vizsga megszerzésére.

A szabály ellen szólalt fel egyébként a napokban az oktatási jogok biztosa is. Aáry-Tamás Lajos az InfoRádióban beszélt arról, hogy a túl szigorú rendelkezés nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat. – A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék – sorolta a példákat az oktatási ombudsman.

A felvételi jelentkezés határideje egyébként 2020. február 15., jelen állás szerint addig mindenkinek meg kellene szereznie a szükséges nyelvvizsga-bizonyítványt.