Listavita osztja meg az ellenzéki térfelet

Tekintettel Gyurcsány Ferenc érdekérvényesítő képességére, minden bizonnyal az általa eltervezett egy közös lista fog érvényesülni, amibe bele fog olvadni a Jobbik is – mondta lapunknak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arról, hogy Jakab Péter, a Jobbik új elnöke a minap két ellenzéki lista mellett tette le a garast. Kiszelly Zoltán politológus szerint a listakérdés miatt az ellenzék őszig újra egymással versenyez majd, a labda pedig igazából a DK és a Momentum között pattog.

A színpadon már közösködtek, de a választásokon jóval nagyobb lesz a tét Fotó: Kurucz Árpád

Egy vagy két listával kell nekivágni a 2022-es országgyűlési választásnak – most éppen ez a dilemma osztja meg az ellenzéket. A kérdésben Gyurcsány Ferenc rögtön az új év második napján egyértelművé tette álláspontját, közölve, hogy „egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt. Egy az egy ellen. Így lehet győzni.” A DK elnöke szerint a mindehhez szükséges feladatokat már jövő őszre el kell végeznie az ellenzéknek. Gyurcsány ötletét támogatásáról biztosította az MSZP–Párbeszéd-szövetség, hangoztatva, hogy ők már korábban is ezt a formulát javasolták. A Momentum technikai kérdést emlegetve ködös, ellentmondó nyilatkozatokat tett az ügyben, ám semmi esetre sem csaptak bele Gyurcsány tenyerébe.

Jakab Péter tortája

A Jobbik frissen megválasztott elnöke a minap viszont egyértelműen két ellenzéki lista mellett tette le a garast, Jakab Péter egy Jobbik–LMP–Momentum, valamint egy DK–MSZP–Párbeszéd listát tudna elképzelni. Szerinte az nem kérdés, hogy a választási rendszer miatt az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük a Fidesz ellen, de olyan konstrukcióra van szükség, amivel a csalódott fideszeseket is meg tudják szólítani.

A pártelnök úgy látja, hogy a Gyurcsány és az MSZP által javasolt egy közös lista nem ilyen. Azt is mondta, hogy a kormányváltáshoz nincs szükség a 2010 előtti világra. Mint Jakab egy háttérbeszélgetésen fogalmazott, „van egy kormánypárti cukrászda meg egy ellenzéki cukrászda. […] Az ellenzéki cukrászdában az egyik cukrászmester, Gyurcsány Ferenc azt mondta, legyen egy nagy, összellenzéki torta, amiben a DK a mazsola. A mazsola az egyik legmegosztóbb élelmiszer, én ki nem állhatom. Sokan azt mondják, ha csak mazsolás torta van, inkább elmennek a piacra almáért. De az nem megengedhető, hogy ne engedjünk be minden kormánykritikus szavazót, és az sem, hogy lenyomjuk a torkukon a mazsolás tortát. Az a megoldás, hogy a Jakab pékmester süt egy másik tortát, amiben nincs mazsola.”

Minderre a DK szóvivője az ATV-ben úgy reagált, hogy „elég rossz cukrász lehet az, aki csak a szívének kedves összetevőket választja ki”. Barkóczki Balázs szerint ha már csak egy közös helyen is közös jelöltet állít az ellenzék 2022-ben, akkor a listának is közösnek kell lennie. Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke azonban utódjával ért egyet. „Ha egy lista van, akkor a legerősebb ellenzéki párt, jelen esetben a DK monopolizálni tudja az ellenzék sikerét és akár a kormányt is, míg adott esetben, ha több lista van, akkor az ellenzék sokkal demokratikusabban és igazságosabban tudja meghozni a döntéseket. Gyurcsány Ferenc ezt a nagyon fontos egyeztetést akarja kikerülni, lényegében balekká teheti a többi ellenzéki pártot” – mondta az Alfahírnek Vona.

A színpadon már közösködtek, de a választásokon jóval nagyobb lesz a tét
Fotó: Kurucz Árpád

B kategóriás alakulatok

Két szélsőséges álláspontról van szó, amiből az következik, hogy az ellenzéki pártok jövő őszig újra egymással versenyeznek. Igazából csak ketten, hiszen az EP-választás óta a DK és a Momentum emelkedett ki az ellenzéki térfélen, közöttük pattog a labda, a többi B kategóriás alakulat, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd csak kullognak utánuk – osztotta meg véleményét Kiszelly Zoltán politológus lapunkkal. Szerinte Mesterházyhoz, Bajnaihoz vagy Botkához hasonlóan többen továbbra sem akarnak Gyurcsánnyal szövetkezni, mert dörzsöltebb, rámenősebb, gátlástalanabb náluk, és tudják, hogy kiskanállal eszi meg őket reggelire. – Az, hogy melyik verzió kerekedik felül, nagyban függ attól, hogyan alakul a DK és a Momentum támogatottsága.

Ha a DK húszszázalékos támogatottságot ér el, úgy valószínűleg egy lista lesz és előválasztás, amit Dobrev Klára nyer meg. Ekkor a Momentum is kénytelen lesz beállnia sorba. Ha viszont a Momentum több szövetségest talál, mint a DK, úgy Fekete-Győrék akár kisebb támogatottság esetén is el tudják hitetni, hogy ők a Gyurcsány és Orbán egyaránt meghaladó XXI. századi alternatíva – fejtette ki a szakértő.

Megjegyezte, a Momentum szempontjából észszerűbbnek tűnik a két lista, hiszen Gyurcsány még mindig az egyik legnépszerűtlenebb, legelutasítottabb politikus, a módosított házszabály szerint ráadásul egy frakcióba kellene ülniük vele, ha egy listán indultak. Az egy közös lista abban az esetben lenne jobb az ellenzéknek, ha valamilyen oknál fogva sosem látott protesthangulat lenne az országban, így a győzteskompenzáció miatt akár kétharmadot is biztosíthatna számára.

A DK elnöke lehet a nyerő

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arról beszélt, hogy minden erő egy irányba tereli az ellenzéki összefogást, amelynek élére feltehetően Gyurcsány Ferenc áll majd. Noha 2022 még messze van, az érzékelhető az eddigi nyilatkozatokból, hogy minden választókerületben egy közös ellenzéki jelölt lesz, és nem lesz külön lista. – Tekintettel Gyurcsány Ferenc érdekérvényesítő képességére, minden bizonnyal az általa eltervezett egy közös lista fog érvényesülni, amibe bele fog olvadni a Jobbik is.

Ők ugyanis az elmúlt 6-7 év alatt radikális jobboldali pártból balliberálissá lettek, és a tavaly őszi önkormányzati választás is megmutatta, hogy a Jobbik betagozódott az ellenzéki összefogásba – vélekedett a szakember. Emlékeztetett, hogy nem indítottak saját polgármesterjelölteket, mindenhol egy civil szervezet neve alatt, az összes balliberális párt támogatásával indultak.

– A DK elnöke által áhított egy lista mellett szól az is, hogy Jakab Péter, a Jobbik új elnöke eddig a leginkább nyitott vezetője a pártnak. Az, hogy Vona Gábor is véleményének adott hangot az ellenzéki közös listát illetően, nem elhanyagolandó, a Jobbik volt elnöke ugyanis továbbra is komoly befolyással bírhat, dacára annak, hogy látszólag távol marad a politikától.

Mindent egybevéve azonban számos kérdést vet fel az ellenzék számára az, ha közös jelölteket állít, hiszen kérdés, hogy milyen színekben indulna a jelölt, melyik párté lenne a töredék szavazat, illetve milyen listát állítanának a közösen induló pártok – fogalmazott Törcsi Péter.