Nagyboldogasszony napja, a katolikusok egyik legnagyobb ünnepe

Szent István király ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába.

Magyar Nemzet
Forrás: katolikus.hu, MTI2020. 08. 15. 11:48
Nagyboldogasszony úgynevezett kötelező ünnep: részt kell venni szentmisén Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Augusztus 15-én ünnepli a Katolikus Egyház Szűz Mária halálát és mennybevételét, Nagyboldogasszony napját, ami a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Mária vigyáz ránk

Jegyzi-e még az elistentelenedett világ, hogy a katolikus egyház ma, ­augusztus 15-én Szűz Mária halálára és mennybevitelére emlékezik? Bizakodjunk, feleim.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el. Ahogy az Evangéliumban olvashatjuk „azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik” (Lk 8,21).

Magyarországon Nagyboldogasszony kötelező ünnep, amikor a katolikusoknak az egyház szentmisén való részvételt ír elő. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét. Erdő Péter délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét.

A mai napon 982 éve hunyt el Szent István király

Szent Gellért püspök nagyobb legendája a következőképpen emlékezik meg 1083-ban szentté avatott első királyunk haláláról: „Történt pedig, hogy István, a szent király Pannóniát – miután a keresztény hit világosságára térítette – a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta, és az Úr Anyjának mennybevitele napján (augusztus 15.) testétől megszabadulva az örök nyugalomba költözött.”

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.