Minden rákos betegnek biztosítani kell a magas színvonalú ellátást

Elkezdődött az európai ­onkológi­­ai misszió, amely a megelőzés, a kezelés, az ellátás, a kutatás és az oktatás minőségbiztosítását, valamint több, teljes körű ellátást nyújtó onkológiai központ és infrastruktúra létrehozását célozza annak érdekében, hogy 2030-ra a rákos betegek 75 százalékánál tízéves túlélést lehessen biztosítani. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere lapunknak azt mondta: Magyarország a folyamat valamennyi mozzanatában kulcs­szerepet játszik, így a közös minőségi követelmények finomhangolásában és ellenőrzésében is.

A minimumszabványok lefedik a teljes betegút lényeges követelményeit Fotó: Kurucz Árpád

Az onkológiai központok számára szerte Európában alapvető ­fontosságúak azok az eljárások és normák, amelyek ellenőrzik a betegellátás és a kutatás magas színvonalú szabványainak történő megfelelőségét. Néhány EU-tagállam azonban még adós a komprehenzív onkológiai központok létrehozásával. Az onkológiai misszió és a rákellenes terv célja ezért legalább egy komprehenzív onkológiai központ vagy nagy klinikai központ létrehozása minden kisebb tagállamban, valamint öt-tízmillió lakosonként egy komprehenzív onkológiai központ kialakítása a nagyobb tagállamokban, integrált infrastruktúra részeként.

Referencia-központok

A minőségbiztosítási program mára az unió 27 tagországa közül 14 tagország, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság legnagyobb onkológiai központjait éri el, összesen ötven centrumot – tájékoztatott a miniszter. Mint mondta, ezek a központok együttesen évente több mint 12 400, a daganatos betegségek kutatásáról szóló szakmai publikációt készítenek, a teljes éves kutatási költségvetésük meghaladja az egymilliárd eurót, és az akkreditáció óta több mint egymillió új betegnek biztosítottak terápiát. Noha ezek a központok a daganattal diagnosztizált betegeknek évente mindössze a tíz százalékát kezelik, mégis jelentős az onkológiai ellátás és kutatás minőségére gyakorolt hatásuk, mert nemzeti referencia-központoknak számítanak.

Az OECI minőségbiztosítási programja kiváló eszköz az említett európai törekvések eléréséhez – hangsúlyozta Kásler Miklós –, hiszen az intézményi színvonalra és kapacitásokra

ös­­sz­pontosít annak érdekében, hogy átfogó akkreditációs szolgáltatást nyújtson a minőségi onkológiai ellátásban. Ez az ellátást, a kutatást, az oktatást, a hálózat(ok) kiépítését és a betegek bevonását egyaránt érinti. A program kiemelt céljai közé tartozik a kutatás és a klinikai ellátás integrációja, valamint a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése, ami az onkológiai ellátás legdinamikusabb fejlődését biztosítja.

Pozitív hatások

Az Európai Onkológiai Intézetek Szervezetének száz minimumszabványát úgy alakították ki, hogy azok lefedjék a teljes betegút lényeges követelményeit, kezdve az onkológiai központban vagy kórházban történő betegfelvételtől a kezelés és utógondozás minden formáján át az oktatáson és képzésen keresztül a kutatásig. Kásler Miklós kiemelte: a kutatás elengedhetetlen a klinikai gyakorlatban történő változások felgyorsítása szempontjából. A tervezetet a főbb nemzetközi szabványokkal történt összehangolást és a meglévő szabványkészlet beépítését ­követően dolgozták ki. Az így létrejött szabványokat 94 ­OECI-tagintézménynek (ezeknek közel a fele még akkreditációra vár) küldték ki áttekintésre és véleményezésre.

Az akkreditációs program pozitív hatásai többek között tapasztalhatók a több diszciplínát képviselő, a betegekhez rendelt onkoteamek működésében és a betegek klinikai vizsgálatokba történő bevonásában. Az OECI bizonyítottan hatékony segítséget tud ­nyújtani a központok fejlesztéséhez már az akkreditáció alatt a fejlesztési terv segítségével, amelyet követően szorosan követi és értékeli a kitűzött célok megvalósítását is. Ezeket a betegellátásra gyakorolt pozitív hatásokat későbbi kutatások dokumentálják.

Minőségi szabványok

Kásler Miklós szavai szerint felvetődött az is, hogy alapvető fontosságú a hatékony nemzeti komprehenzív onkológiai ellátás hálózatainak kiépítése, amelyekben ezek az onkológiai központok a nagyobb népesség számára koordinálják a kiváló ellátást. Hangsúlyozta: Magyarország ebben is élen jár, hiszen már 2014-ben, intézményvezetése idején megszületett a Magyar Onkológiai Hálózat alappilléréül szolgáló szerződés az OOI és a négy nagy regionális centrum (Szeged, Pécs, Debrecen és Szombathely) között.

– Az onkológiai hálózatok hatékonyságát az egyenlő hozzáférés és a magas színvonalú ellátás biztosításában szintén ellenőrizni kell a minőségi szabványok alapján – emelte ki a miniszter. Az OECI kifejlesztette az ilyen szabványok első sorozatát; ezeket hamarosan közzéteszik, és az általuk kifejtett hatást értékelik majd. – A szabványok támogatni fogják az Európai Unió által megállapított fontos onkológiai szakpolitikai célokat, különös tekintettel az egyenlőtlenségek, valamint a kezeléshez és a klinikai vizsgálatokhoz való hozzáférés eltéréseinek csökkentése érdekében – hangsúlyozta Kásler Miklós.