Minden rákos betegnek biztosítani kell a magas színvonalú ellátást

Elkezdődött az európai ­onkológi­­ai misszió, amely a megelőzés, a kezelés, az ellátás, a kutatás és az oktatás minőségbiztosítását, valamint több, teljes körű ellátást nyújtó onkológiai központ és infrastruktúra létrehozását célozza annak érdekében, hogy 2030-ra a rákos betegek 75 százalékánál tízéves túlélést lehessen biztosítani. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere lapunknak azt mondta: Magyarország a folyamat valamennyi mozzanatában kulcs­szerepet játszik, így a közös minőségi követelmények finomhangolásában és ellenőrzésében is.

A minimumszabványok lefedik a teljes betegút lényeges követelményeit Fotó: Kurucz Árpád

– Bár Európában összességében növekszik a daganatos betegségek túlélési aránya, az egyes országok között továbbra is nagy eltérések tapasztalhatók. A különbségek kiegyenlítése érdekében különösen fontos, hogy az európai onkológiai ellátás, kezelés és kutatás minőségi szabványainak meghatározásában egyetértés szülessen, középpontba állítva az onkológiai kórházakat, központokat és hálózatokat – tájékoztatta lapunkat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Tízéves túlélés

Mint korábban írtunk róla: az előrejelzések szerint 2040-re a rák miatti megbetegedések Európában egymillió esetszámmal nőnek, ezért az Euró­pai Bizottság úgy döntött, újjászervezi az ellátórendszert. Emellett elindította az euró­pai onkológiai missziót, amely a megelőzés, a kezelés, az ellátás, a kutatás és az oktatás minőségbiztosítását, valamint több, úgynevezett komprehenzív (teljes körű ellátást nyújtó) onkológiai központ és infrastruktúra létrehozását célozza annak érdekében, hogy 2030-ra a rákos betegek 75 százalékánál tízéves túlélést lehessen biztosítani. Magyarország a folyamat valamennyi mozzanatában kulcsszerepet játszik, így a közös minőségi követelmények finomhangolásában és ellenőrzésében is.

A minimumszabványok lefedik a teljes betegút lényeges követelményeit
Fotó: Kurucz Árpád

Kásler Miklós kiemelte: az ambiciózus cél elérésében a döntéshozók a transz­lációs és klinikai kutatások nemzeti zászlóshajóinak, a komprehenzív onkológiai centrumoknak szánják a főszerepet. A centrumok működésének minőségbiztosítására európai szinten az Európai Onkológiai Intézetek Szervezetének (OECI) akkreditációs programját jelölték ki. A szervezet 2008-ban indította útjára minőségbiztosítási akkreditációs programját az onkológiai centrumok számára, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) pedig az elsők között csatlakozott a programhoz. Az intézet – a Kásler Miklóst váltó Polgár Csaba főigazgató vezetésével – harmadszorra kapta meg 2018-ban a legmagasabb szintű, Komprehenzív Onkológiai Központ tanúsítványt a nemzetközi átvilágítás során.

Magyar szerzők

Az egyes onkológiai centrumok minőségbiztosítási szabványainak európai harmonizálása érdekében az OECI átdolgozta akkreditációs követelményeit. A neves Lancet Oncology című folyóiratban augusztusban jelent meg az a cikk, amely száz európai minőségbiztosítási minimumszabvány (a legalapvetőbb követelmények) kidolgozásáról számol be. A szerzők között szerepel az OOI klinikai igazgatója, Lövey József, és tudományos igazgatója, Nagy Péter. Őket Kásler Miklós az intézmény akkori főigazgatójaként delegálta az OECI igazgatói tanácsába és akkreditációs igazgatói testületébe 2015-ben, illetve 2016-ban.

Az onkológiai központok számára szerte Európában alapvető ­fontosságúak azok az eljárások és normák, amelyek ellenőrzik a betegellátás és a kutatás magas színvonalú szabványainak történő megfelelőségét. Néhány EU-tagállam azonban még adós a komprehenzív onkológiai központok létrehozásával. Az onkológiai misszió és a rákellenes terv célja ezért legalább egy komprehenzív onkológiai központ vagy nagy klinikai központ létrehozása minden kisebb tagállamban, valamint öt-tízmillió lakosonként egy komprehenzív onkológiai központ kialakítása a nagyobb tagállamokban, integrált infrastruktúra részeként.

Referencia-központok

A minőségbiztosítási program mára az unió 27 tagországa közül 14 tagország, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság legnagyobb onkológiai központjait éri el, összesen ötven centrumot – tájékoztatott a miniszter. Mint mondta, ezek a központok együttesen évente több mint 12 400, a daganatos betegségek kutatásáról szóló szakmai publikációt készítenek, a teljes éves kutatási költségvetésük meghaladja az egymilliárd eurót, és az akkreditáció óta több mint egymillió új betegnek biztosítottak terápiát. Noha ezek a központok a daganattal diagnosztizált betegeknek évente mindössze a tíz százalékát kezelik, mégis jelentős az onkológiai ellátás és kutatás minőségére gyakorolt hatásuk, mert nemzeti referencia-központoknak számítanak.

Az OECI minőségbiztosítási programja kiváló eszköz az említett európai törekvések eléréséhez – hangsúlyozta Kásler Miklós –, hiszen az intézményi színvonalra és kapacitásokra

ös­­sz­pontosít annak érdekében, hogy átfogó akkreditációs szolgáltatást nyújtson a minőségi onkológiai ellátásban. Ez az ellátást, a kutatást, az oktatást, a hálózat(ok) kiépítését és a betegek bevonását egyaránt érinti. A program kiemelt céljai közé tartozik a kutatás és a klinikai ellátás integrációja, valamint a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése, ami az onkológiai ellátás legdinamikusabb fejlődését biztosítja.

Pozitív hatások

Az Európai Onkológiai Intézetek Szervezetének száz minimumszabványát úgy alakították ki, hogy azok lefedjék a teljes betegút lényeges követelményeit, kezdve az onkológiai központban vagy kórházban történő betegfelvételtől a kezelés és utógondozás minden formáján át az oktatáson és képzésen keresztül a kutatásig. Kásler Miklós kiemelte: a kutatás elengedhetetlen a klinikai gyakorlatban történő változások felgyorsítása szempontjából. A tervezetet a főbb nemzetközi szabványokkal történt összehangolást és a meglévő szabványkészlet beépítését ­követően dolgozták ki. Az így létrejött szabványokat 94 ­OECI-tagintézménynek (ezeknek közel a fele még akkreditációra vár) küldték ki áttekintésre és véleményezésre.

Az akkreditációs program pozitív hatásai többek között tapasztalhatók a több diszciplínát képviselő, a betegekhez rendelt onkoteamek működésében és a betegek klinikai vizsgálatokba történő bevonásában. Az OECI bizonyítottan hatékony segítséget tud ­nyújtani a központok fejlesztéséhez már az akkreditáció alatt a fejlesztési terv segítségével, amelyet követően szorosan követi és értékeli a kitűzött célok megvalósítását is. Ezeket a betegellátásra gyakorolt pozitív hatásokat későbbi kutatások dokumentálják.

Minőségi szabványok

Kásler Miklós szavai szerint felvetődött az is, hogy alapvető fontosságú a hatékony nemzeti komprehenzív onkológiai ellátás hálózatainak kiépítése, amelyekben ezek az onkológiai központok a nagyobb népesség számára koordinálják a kiváló ellátást. Hangsúlyozta: Magyarország ebben is élen jár, hiszen már 2014-ben, intézményvezetése idején megszületett a Magyar Onkológiai Hálózat alappilléréül szolgáló szerződés az OOI és a négy nagy regionális centrum (Szeged, Pécs, Debrecen és Szombathely) között.

– Az onkológiai hálózatok hatékonyságát az egyenlő hozzáférés és a magas színvonalú ellátás biztosításában szintén ellenőrizni kell a minőségi szabványok alapján – emelte ki a miniszter. Az OECI kifejlesztette az ilyen szabványok első sorozatát; ezeket hamarosan közzéteszik, és az általuk kifejtett hatást értékelik majd. – A szabványok támogatni fogják az Európai Unió által megállapított fontos onkológiai szakpolitikai célokat, különös tekintettel az egyenlőtlenségek, valamint a kezeléshez és a klinikai vizsgálatokhoz való hozzáférés eltéréseinek csökkentése érdekében – hangsúlyozta Kásler Miklós.