Az Allensbach Demoszkópiai Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint feltűnően sok német panaszkodik az erős szociális irányításra, illetve arra, hogy
részletekbe menően próbálják meg előírni számukra, hogyan kellene viselkedniük, és sokaknak az az érzése, hogy nem tudnak ez ellen védekezni.
A nyomás azonban nem a többség, hanem egy kisebbség felől érkezik. Az intézet közvélemény-kutatásai már egy ideje arra világítanak rá, hogy a polgárok szabadságérzete csökkenő tendenciát mutat. Az 1960-as évektől kezdve az elmúlt évtizedig a megkérdezettek kétharmada vallotta, hogy véleményét szabadon kinyilváníthatja, azóta viszont drámai változás állt be a válaszokban:
2021 júniusában ugyanis már csak 45 százalék mondta azt, hogy szabadon kifejtheti véleményét, 44 százalék ennek gyakorlatilag ellentmondott. Mindez pedig a politikai korrektséggel is összefügg.
Az eredményekből kitűnik, mennyire különbözik egy-egy politika párt szavazótáborának benyomása a tekintetben, hogy nem szabadok a véleménynyilvánítás terén. Az AfD-t támogatók 62 százaléka képviseli ezt a nézetet, az FDP és a Linke támogatóinak többsége is úgy látja, hogy inkább óvatosnak kell lennie véleménynyilvánításkor. Az SPD-tábor megosztott, a CDU/CSU-ra szavazók az átlagosnál gyakrabban érzik szabadnak a véleménynyilvánítást, míg messze a legkevesebb nyomást a Zöldek szavazótábora érzékeli – 62 százalék véli úgy, hogy véleményét szabadon kimondhatja. Ezzel együtt feltételezhető, hogy azok, akik arra panaszkodnak, hogy nem tudnak szabadon véleményt nyilvánítani, jól tudják, hogy nincs olyan törvény, mely ezt megtiltaná nekik – a panasz inkább az olyan társadalmi szankciók ellen irányul, melyek akkor fenyegetnek, ha valaki megsérti a „politikai korrektség” szabályait.

Fotó: Reuters
A résztvevőket arról is kérdezték, mi számít „kényes témának”, amivel az ember könnyen megégetheti magát.
1996-ban a megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy a muszlimok és az iszlám témája kényesnek számít – ma 59 százalék látja így.
Azt, hogy a hazaszeretet és a patriotizmus kényes téma, 25 éve 16 százalék állította – ma 38 százalék. Az emancipáció és a nők egyenjogúságának témájáról három százalékról 19 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint ez kényes kérdés.
A közvélemény-kutatás szerint a nemnek megfelelő nyelvezet használatának példája illusztrálja
A résztvevők 71 százaléka találta túlzásnak az ilyen nyelvhasználatot, 19 százalék mondta azt, hogy ez így helyes – többségében kortól, nemtől és politikai irányultságtól függetlenül.