Századvég: Jelentősen romlott Márki-Zay Péter megítélése

Az elmúlt hónapokban több konfliktus rajzolódott ki a baloldali pártok és miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter között. Egyrészt a vártnál nagyobb kihívást jelent a balliberális erőknek a közös lista összeállítása, valamint feszültségeket okozott a hódmezővásárhelyi polgármester „hetedik frakciójának”, majd az általa a választási lista befutó helyeire javasolt roma politikusoknak a kérdése. Másfelől Márki-Zay nevéhez több olyan kijelentés is köthető, melyekben magas társadalmi támogatottságú intézkedések létjogosultságát vonta kétségbe a politikus. A baloldal kormányfőjelöltje – egyebek mellett – a 13. havi nyugdíj visszaépítését „böszmeségnek”, a rezsicsökkentést „népbutításnak” nevezte, míg a benzinár hatósági befagyasztását „végtelen ostoba, felelőtlen döntésnek”, az élelmiszerárstopot pedig „ostoba intézkedésnek” titulálta. A politikai tér említett eseményeinek hatását vizsgálva a Századvég felmérte Márki-Zay Péter választói megítélésének alakulását.

Budapest, 2019. december 9. Mrki-Zay Pter, Hdmezvsrhely polgrmestere a Transparency International Magyarorszg konferencijn egy VI. kerleti tteremben 2019. december 9-n. MTI/Mohai Balzs Fotó: Mohai Balázs

2022 januárjában a hódmezővásárhelyi városvezetővel a megkérdezettek 33 százaléka szimpatizált, amely a tavaly decemberben mért adatokhoz képest három, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen kilenc százalékpontos csökkenést jelent. Ezzel párhuzamosan

decemberről januárra a baloldal kormányfőjelöltjéről kedvezőtlenül vélekedők aránya 56-ról 59 százalékra nőtt,

míg tavaly októberben még a válaszadók érezhetően kisebb hányada, 47 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt Márki-Zay Péterről.

Fotó: Századvég

Márki-Zay Péter a budapestiek többségének bizalmát is elvesztette

További érdekesség, hogy a Századvég legújabb felmérése szerint Márki-Zay már a fővárosiak többségének szimpátiáját sem élvezi. 

Megállapítható ugyanis, hogy

a baloldal miniszterelnök-jelöltjéről a budapesti megkérdezettek 42 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt, ezzel szemben az 52 százalékuk nem kedveli a politikust.

A megyeszékhelyeken élők 35 százaléka kedveli, 56 százaléka elutasítja Márki-Zay Pétert. A balliberális kormányfőaspiráns még népszerűtlenebb a városokban és falvakban: a városi válaszadók 32/61 százalékos, a falvakban élők 26/65 százalékos arányban utasítják el Márki-Zay személyét.

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: MTI/Mohai Balázs)