Szociálisan érzéketlen Márki-Zay

Ízekre szedte Márki-Zay Péter állításait a lapunknak nyilatkozó közgazdász, Szakáli István Loránd. A baloldal miniszterelnök-jelöltje bizonyította szociális érzéketlenségét, s nem igaz az az állítás sem, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése emeli az inflációt, sőt az ellenkezőjét várják az elemzők.

2022. 01. 18. 5:50
2021.05.19. Budapest Szakáli István Loránd Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhely vezetője Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közgazdaságtanilag érthetetlen állításokat fogalmazott meg a kormány árnövekedést gátló intézkedéseiről Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, aki ismételten bizonyságot tett a szociális érzéketlenségéről. A magát jobboldalinak mondó politikus, aki gazdasági kérdésekben „roppant liberálisnak” tartja magát, a minap azon szörnyülködött, hogy az Orbán-kormány több alapvető élelmiszer árát a tavaly októberi szinten szabályozza. Szerinte ez az intézkedés is „ostoba”, ami nem csökkenti, hanem emeli az inflációt. Az utóbbi kapcsán pedig kijelentette, hogy az árnövekedésért „kétharmad” részben az Orbán-kormány a hibás.

– Semmi esetre sem nevezhetők „ostoba” lépéseknek mindazok az intézkedések, amelyekről az elmúlt időszakban születtek döntések. Idetartozik az üzemanyagárak 480 forintban rögzített plafonja, a kamatstop és az alapvető élelmiszerek egy részénél az ármoratórium. Ezek piacgazdasági körülmények között szokatlan megoldások, de nem lehet eltekinteni attól, hogy a világban szokatlan helyzet állt elő – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd. 

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza jelezte: a világjárvány az egészségügy és a gazdaság terén is új helyzetet teremtett. Korábban nem tapasztalt jellegű válság állt elő. – Senkinek nem volt kész receptje arra, hogy ilyenkor mit kell tenni, felértékelődött az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság, valamint a kormányok döntésképessége – magyarázta.

Egyúttal hangsúlyozta: a mostani időszak sajátossága, hogy mindenütt megugrott az inflá­ció. Lengyelországban például a decemberi mutató 8,9 százalékos volt, a balti országokban tíz százalék fölötti, míg Németországban meghaladta a hat százalékot a múlt év végén.

– Tavaly éves szinten 5,1 százalék volt nálunk az infláció. Egy ilyen helyzetben lépett a magyar kormány. Magyarországon kisebb részben indokolható a hazai történésekkel a megugrás. Kétharmad részben a külföldről beáramlott hatásokat tapasztaljuk most – ismertette a közgazdász. – Világszinten a kormányok különböző támogatásokkal és programokkal igyekeztek felpörgetni a növekedést. A lezárások ideje alatt az emberek nem tudták a pénzüket elküldeni, a korlátozások lazulásával aztán megugró kereslettel szembesült a piac. Ez minden ágazatot érintett, nem volt kivétel ezalól az energia területe sem – mondta. – Az energiaszükséglet megnőtt, a kínálat viszont ezzel nem tudott lépést tartani. Itt ráadásul az Európai Unió rosszul időzített energiapolitikai döntései is hozzájárultak az áramemelkedésekhez. A földgáz ára bizonyos esetekben az ötszörösére, az áramé pedig a háromszorosára nőtt. Nálunk a lakosságot védi a rezsicsökkentés, de a gazdaság számos területét érzékenyen érintette az árak elszállása. Az élelmiszerek esetében pedig látni kell, hogy világszerte emelkedtek a takarmányárak. Mindez együttesen járult hozzá ahhoz, hogy így megugrott az infláció. Ez világjelenség – magyarázta a szakértő.

Márki-Zay Péter a különböző állami juttatásokat is kárhoztatta, szerinte ezek is pörgetik az inflációt. – Ez érthetetlen, mert ezeknek nincs közvetlen hatásuk az inflációra, ráadásul a juttatások nagyobb része februárban érkezik az érintettekhez, tehát még véletlenül sincs közük az áremelkedésekhez – mondta Szakáli István Loránd.

A közgazdász kiemelte: ha a kormány nem rögzítette volna például az üzemanyagok árának a plafonját, akkor a decemberi infláció magasabb lett volna. Egyes számítások szerint akár másfél százalékponttal is. Az élelmiszerek esetében a befagyasztás hatása mintegy 0,5 százalékponttal foghatja vissza az inflációt. 

– Az utóbbi kapcsán azt se felejtsük el, hogy az alapvető élelmiszerek árnövekedésének a megállítása szociális kérdés is. A gazdaságpolitika több mint a pusztán vett közgazdaságtan. Egy kormánynak a piac működése mellett figyelembe kell vennie az emberek igényeit is. 

Végül hozzátette: az áremelkedéseket gátló lépések átmenetiek, mert az előrejelzések szerint az év második felében csökkenni fog a gazdaságokon az inflációs nyomás.

Borítókép: Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza (Fotó: Éberling András)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.