Az Európai Bizottság veszélybe sodorja Európa élelmiszerbiztonságát

Az Európai Bizottság új hétéves költségvetési terve és Ukrajna erőltetett uniós csatlakoztatása egyszerre veszélyezteti az európai, és benne a magyar gazdák megélhetését és a fogyasztók biztonságát. Miközben Brüsszel drasztikus agrár- és vidékfejlesztési forrásmegvonásra készül, ellenőrizetlen, olcsó ukrán és dél-amerikai élelmiszert engedne be a közösség piacaira. Az európai gazdatársadalom tudatos gyengítése és a kontinens élelmiszer-önrendelkezésének feladása ellen uniós szintű gazdademonstrációt szerveznek Brüsszelben – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint, a gazdálkodóknak megálljt kell parancsolni az Európai Bizottság romboló tevékenységének. Fotó: Levai Zsolt Forrás: NAK

– Konkrétan milyen szintű forrásmegvonásról beszélünk?

– Most még egy mozgó célpontról beszélünk, egyes becslések szerint „csak” 21 százalék, de ez elérheti akár a 25 százalékot is, sőt reálértéken megközelítheti az ötven százalékot. Ez nem csak az agráriumról szóló kérdés, hiszen a vidékfejlesztési forrásokat is érintené a bizottság terve. Ha elveszítjük a fejlesztési, beruházási forrásoknak a jelentős részét, vagy nem fordíthatunk erre elegendő pénzt az uniós előírások miatt, akkor veszélybe sodorjuk az állattartás, a kertészet, a feldolgozóipar egészét, sőt az eddigi környezettudatos intézkedések – amelyek valóban fenntarthatóvá teszik az agráriumot – is csorbát szenvedhetnek.

– Véleménye szerint egyébként itt valami konkrét koncepció van az Európai Bizottság részéről, amikor háttérbe szorítanák az unós gazdákat, gyengítenék őket, vagy csak forráshiány van és más, aktuálisan fontos dolgokra szeretné fordítani ezeket a forrásokat, nem foglalkozva a következményekkel?

– Érdemes két részre bontani a kérdést. Az első, hogy az Európai Bizottság egészen biztos, hogy erőlteti Ukrajna csatlakozását. Ez többlettámogatást igényelne. Nem lett új befizető, tehát ugyanazt a keretet kell szétosztani egy meglehetősen nagy agrárpotenciállal bíró belépő tag mellett. Számos olyan intézkedése volt az Európai Bizottságnak az elmúlt időszakban, amelynek árát most kell megfizetni, s most csak a koronavírus okozta problémák felszámolására felvett közös hitelt említeném. De van egy másik része is ennek a tevékenységnek. 

Meggyőződésem szerint az agráriumból élő, a föld közelében dolgozó társadalom és a vidék mindig is nemzeti érzelmű és jobboldali volt. 

Ennek a rétegnek a támogatásból való kizárása, a források megvonása biztos, hogy azt a célt szolgálja, hogy visszaszorítsa, meggyengítse ezt a társadalmi kört. És van egy harmadik aspektusa is ennek a kérdsnek. Jelenleg biztosítani tudjuk önellátó képességünket, az agrárium el bírja tartani önmagát, sőt a mezőgazdaság olyan termelési potenciállal rendelkezik, hogy képes jelentős exportra is. Ha megnyirbáljuk a támogatásokat, és gyenge minőségű, ellenőrizetlen termékeket eresztünk saját piacainkra, a kereskedelem ezen igen jó nyereségre tehet szert. Itt fontos, hogy közben valóban elárasztják az uniós piacokat a dél-amerikai, illetve a terv szerint a ukrán termékekkel.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az Európai Bizottság folyamatosan a vidéken élők gyengítésére játszik. Ez ellen fel kell lépni.Fotó: NAK/Lévai Zsolt

– Márpedig Ukrajna hihetetlenül nagy agrárpotenciállal rendelkezik és képes elképesztően olcsó termékekkel elárasztani az uniós piacokat, pont olyan időszakban, amikor saját termelőinket forrásmegvonással fenyegetik. Erről mi a véleménye?

– Ez a kettős szorítás, azt gondolom, a jövő legnagyobb kihívása. Amennyiben elveszítjük a támogatásainkat, vagy azok jelentős részét, ha elveszítjük a piacainkat, akkor az egyenes irány ahhoz, hogy az agráriumot nem tudjuk fejleszteni, nem tudunk lépést tartani, lemaradunk, kimaradunk és a végeredménye az lesz, hogy kicserélődnek a polcokon a termékek. 

Nem maradnak magyar előállítók, nem lesznek magyar feldolgozók, ahol magyar családok dolgozhatnak, s mindennek a végeredménye az, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül maga a fogyasztó.

Mi GMO-mentesek vagyunk, szigorú növény-, és állategészségügyi szabályoknak felelünk meg, ezen előírások mentén gazdálkodik a magyar agrárium. Ezek a szabályok viszont a dél-amerikai országokban vagy Ukrajnában nem léteznek. Nem is lehet emiatt összehasonlítani a termékek minőségét. Szigorú ellenőrzésrendszer, sok adminisztratív feladat és bürokratikus teher nehezedik egyébként az uniós gazdákra, amiért cserébe hozzájutnak a támogatásokhoz. Azokban az országokban, amelyekkel ma versenyre kényszerítik az uniós gazdákat, ilyen szabályok és bürokratikus elvárások nincsenek. Ezért mondjuk azt, hogy kettős mércét alkalmaznak. Csak, hogy értsük a méreteket: azt tudjuk, hogy például Ukrajna önmaga képes lenne ellátni Európát mezőgazdasági termékekkel. Most a bizottság különböző kvótarendszereken dolgozik, de az olyan laza, hogy így is súlyos károkat okozhat például a kukoricatermelők, a méz-, a baromfi- és más terméket előállítók esetében is. Hogy a kukoricánál maradjunk, a klímaváltozás önmagában is egymillió hektárról nagyjából 750 ezer hektárra csökkentette a területet, amelyet tengerivel vetettek be Magyarországon. A változásokhoz alkalmazkodni kell, ehhez többletforrásokra van szükség. Ha erre a piacra források megvonása mellett szabadítják rá számolatlanul az ukrán kukoricát, akkor egészen biztos, hogy vesztesei leszünk ennek a szabadkereskedelemnek.

– Az elmúlt időszakban nemcsak az aszály, az orosz–ukrán háború is rányomta a bélyegét a gazdaságokra. Sikerült végül is a határnál megállítani ezeket a termékeket?

– Jelenleg is 24 különböző termék van behozatali korlátozás alatt. A kormány itt szigorúan lépett fel és ért célt. Két ország volt, Magyarországon kívül Szlovákia, amelyek nem támogatták az ukrán termékek behozatalát és az ukrán csatlakozás kérdését, mert ez nemcsak a magyar, hanem egész Európa gazdatársadalmát veszélyezteti. A legnagyobb ukrán vállalkozás térmértéke meghaladja a legnagyobb megyénk méretét. Miközben nálunk az átlagos birtokszerkezet alig haladja meg a 29 hektárt, Ukrajnában ez több mint 500 ezer hektár. Igazából olyan különbségek merülnek fel az agrárszerkezetében, amelyeket nem fogunk tudni leküzdeni. Nekünk meg kell maradnunk a saját magunk valóságánál, különbet kell termelni és hozzáadott értékkel felruházni.

Fotó: NAK/Lévai Zsolt

– Fontos hozzátenni azt is, hogy ez az agrárstruktúra az Európai Uniós politikák következménye is, hiszen évtizedekig a kisbirtokrendszert támogatta. Ehhez képest most az ukránok támogatásával egy 180 fokos fordulat zajlik a bizottságon belül, amit hirtelen ráerőltetnének az államokra és a gazdákra. Mindeközben a gazdákkal még csak nem is tárgyalnak.

– Igen, pont ez a legnehezebb része. Nemcsak a magyar, hanem Európa agrártársadalmának képviseletével sem hajlandó a bizottság érdemi párbeszédet folytatni. Szavak szintjén persze a kis gazdaságokat támogatják. És ebben a magyarok élenjárók, mégis mi lennénk az intézkedések egyik legnagyobb vesztesei. De nemcsak a magyar, hanem a közösség összes gazdája és az élelmiszer-előállítók is rosszabbul járhatnak: vesztesei lehetnek annak az uniós gondolkodásnak, amely elvonná a forrásokat, miközben saját piacaink feladására kényszerítene. Ezzel gyakorlatilag egy skanzenné alakítanák Európa agráriumát és a vidékét.

– Terveznek bármilyen fellépést annak érdekében, hogy eltérítsék e tervétől az Európai Bizottságot?

– Folyamatosan és ütemesen igyekeztünk tárgyalni az Európai Bizottsággal a legfőbb uniós érdekképviseleti szervezeten, a Copa-Cogecán keresztül. A múlt héten pedig az Európai Bizottság budapesti székházánál volt egy meghallgatás, ahol lehetőségünk volt párbeszédet folytatni az adott témával kapcsolatban. December 18-án pedig, ha az Európai Bizottság nem változtat a hozzáállásán, egy összeurópai gazdatüntetés lesz Brüsszelben. Ide mintegy tízezer demonstrálót várnak a szervezésben résztvevő uniós gazdaszervezetek. Azért ezen a napon tüntetünk, mert akkor kerül megint terítékre a hétéves uniós költségvetés. Ott kell hangot adni annak, hogy nem elfogadható Európa gazdatársadalmának a közös agrárpolitika ilyen jellegű átalakítása. 

Nem engedhető meg a vidék életmegtartó erejének ilyen mértékű átalakítása, nem veszíthetjük el az önálló közös agrárpolitikát, és azon belül is az úgynevezett kettes pillért, amely külön a beruházásokra és környezettudatos intézkedések támogatására ad lehetőséget.

Az elvárások teljesítéséhez biztosítani kell a szükséges forrásokat is. A követelés táptalaját egyébként azok a kérések és elvárások adják, amelyek biztosítják a közös agrárpolitika jövőjét, és amelyeket Magyarország soros elnöksége idején fogalmaztak meg a bizottságnak és írtak alá kivétel nélkül az agrárminiszterek. Talán az első olyan ügy volt, amikor minden tagállam agrárminisztere egyszerre, egyformán gondolkodott. Azt kérjük a bizottságtól, hogy tartsák be a 27 tagállam agrárképviseletének és az agrárminisztereinek döntését. Hallgassa meg az érdekképviseleteket, és együtt vonjuk le a következtetéseket az elmúlt időszak támogatásaival kapcsolatban, továbbá igyekezzen konszenzust elérni az esetleges változtatásokkal tekintetében.

– Figyelemmel arra, hogy a 2024-es súlyos agrártüntetések után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szóban sok mindent ígért, majd alig valamit lépet, s végül a komoly forrásmegvonást jelentő hétéves költségvetési tervet nyújtotta be, ön optimista azzal kapcsolatban, hogy célt érhetnek a gazdák?

– Azért gondolom azt, hogy optimisták lehetünk, mert az előző tüntetések alkalmával érezhető volt, hogy a bizottság kissé kijózanodott, és meglátta a gazdatársadalomban rejlő erőt, és akkor végül is visszavonulót fújt. Bár nem nyitottak egyébként széles körű társadalmi vitát, és látszatintézkedésekkel próbálták elfedni a háttérben történő egyeztetések hiányát, s olyan bizottságokat hívtak létre, amelyeknek a döntéshozatalába nem engedték be az agráriumot. Ezen változtatni kell. Ma az Európa Unió gazdatársadalma képes kiszolgálni mind a 450 millió lakosát, megművelni a 161 millió hektár földjét, és kiváló minőségű élelmiszer tud az európai családok asztalára tenni. Azok az intézkedések, 

amelyek piacvesztéshez vezetnek harmadik országokkal szemben és támogatás elvonást jelentenek, abba az irányba mutatnak, hogy a mostani Európai Bizottság gazdaellenes, a külső piacokat támogató intézmény.

 Nem értékelik sem a közösségen belül dolgozó gazdákat, sem a lakosságot, sem a vidéki embereket.