Bérmegállapodás: a kormányzati szándék adott, tíz százalék a cél

A megváltozott körülmények között is reális esély mutatkozik arra, hogy jövőre 10 százalékkal emelkedjen a legkisebb kötelező munkabér összege, ami érdemi segítséget jelentene a magyar családoknak.

Februártól 164 700 forintra nő a minimálbér és 219 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum összege Fotó: Teknős Miklós

A felek korábban már közel jártak a bérmegállapodás eléréséhez, a legfrissebb fejlemények szerint azonban a kormányzat a költségvetés stabilitását szem előtt tartva nem tudja biztosítani a munkaadók által kért adómérséklést. Ez a lépés lett volna az egyik kulcseleme annak, hogy a vállalkozások könnyebben kigazdálkodják a jelentősebb béremelést. A kabinet ezzel együtt keresi a megoldást a bérek növelésére, a múlt héten bejelentett 11 pontos, a mikro- és kisvállalkozásokat segítő adócsomag is ezt a célt szolgálja, írja a Világgazdaság.

A kormányzat változatlanul elkötelezett egy, a béremeléseket lehetővé tevő bérmegállapodás mellett (Fotó: Havran Zoltán)

Felhők a bérmegállapodás horizontján

– Egyelőre úgy tűnik, hogy egy új javaslatot kell kidolgoznunk, amely nem tartalmazza a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentését – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke, miután hétfő délután a munkavállalói oldal és a kormány közötti kétoldalú egyeztetésre került sor. A szakszervezeti vezető elmondása szerint a kormány arra hivatkozva nem lépi meg a régóta lebegtetett adócsökkentést, hogy egyrészt a költségvetésben nem áll rendelkezésre elegendő forrás, éves szinten 200 milliárd forint kiesést jelentene. Másrészről épp a múlt héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a 11 pontos mikro-és kisvállalatokat is érintő adócsökkentési programját.

Minimálbér 2026: a tízszázalékos emelés így is összejöhet

Ahogy korábban beszámoltunk róla, november elejére lényegében megállapodtak a munkaadók és a szakszervezetek a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Bár konkrét emelési tételekről a tárgyalások ezen szakaszában nem kommunikálnak, a tárgyalások utolsó fázisára utal, hogy „hazaviszi” ilyenkor mindkét oldal a tagszervezeteik felé a kompromisszumos javaslatokat. Azonban ekkor még úgy tűnt, hogy a kormány csökkenti a szochot, ami a vállalkozói oldal kérése volt és ettől tette függővé a megállapodását a szakszervezetekkel.

Számoltunk ezzel a lehetőséggel, bizakodtunk mindvégig, hogy a jobb verzió jön be, és lesz szocho-csökkentés. Ma már úgy néz ki, hogy ennek nincs esélye

– fogalmazott Mészáros Melinda, aki elmondta, hogy több variációban gondolkodnak, de okosabbak akkor lesznek, ha szerdán leülnek.

Emlékezetes, a 2016-os bérmegállapodás, amely nagy mértékű minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tartalmazott, épp a szocho csökkentésén keresztül támogatta a kormány a vállalatokat a bérköltségek kigazdálkodásában. Ennek köszönhetően néhány év alatt 27 százalékról 13 százalékra csökkent a munkáltatókat terhelő adó kulcsa.

A szakszervezeti vezető ugyanakkor továbbra is reálisnak tartja, hogy a minimálbér jövőre 10 százalék fölött emelkedjen és szerinte a garantált bérminimum emelésében sem várható nagy mértékű elmozdulás az eredeti megállapodáshoz képest.

Elárulta, hogy első megállapodás, ami most úgy tűnik, hogy nem valósul meg, a minimálbérnél 11,1, a szakmunkás bérminimumnál 8,1 százalékos emelést tartalmazott, de ebben benne volt a szocho csökkentése, így tehát ehhez képest kell majd valamilyen korrekció. A Liga vezetője úgy látja, nem lesz egyszerű történet a megállapodás tető alá hozása, de legalább nem a nulláról kell indulniuk. Szerdán azonban kiderül, hogy mennyire vannak messze egymástól az álláspontok, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) akkor ül össze, és Mészáros Melinda nem zárja ki, hogy végül az új feltételek ellenére is megállapodnak.

Vállalkozók: jöhet a „B” opció

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak azt mondta, hogy hivatalos értesítést nem kaptak a kormánytól, hogy az általuk is szorgalmazott adócsökkentés elmarad, jelenleg is tárgyalnak róla.

Arra is készülni kell, hogy nem lesz szocho-csökkentés, van »B«, meg »C« terv

– árulta el a munkaadói oldal képviselője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocho csökkentése kisebb is lehet 1 százalékpontnál, szerinte fél százalékpont is lehet, ami szintén jelentős tétel lenne. De felmerült az is, hogy a szocho csökkentése mellett a kivát is mérsékelni kellen, sok vállalkozás ugyanis nem szochot fizet, hanem kivát, a cél az lenne, hogy ők se kerüljenek relatív hátrányba.

Arra a kérdésre, hogy a múlt héten bejelentett 11 pontos adócsökkentés elegendő-e ahhoz, hogy megadják a nagy arányú emelést, amiről már megállapodtak a munkavállalókkal, azt mondta, hogy érdemi segítségnek tartják, de nem egy általános segítség. Perlusz László hangsúlyozta, hogy nem lehet folyamatosan 10-15 százalékkal emelni a béreket, amikor két egymást követő évben is fél százalékkal nő a gazdaság. Szerinte a vállalatok ilyen feltételek mellett nem bírják, aki sérülékeny, bedobja a törülközőt és megszűnik rengeteg munkahely.

Ettől függetlenül reálisnak tartja, hogy szocho-csökkentés nélkül is jövőre 10 százalékkal emelkedjen a minimálbér összege.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy ahhoz, hogy közel kerültek a megállapodáshoz, jelentősen hozzájárult a szocho-csökkentés, ez volt az egyik feltétele.

Ez most teljesen új helyzet, meglátjuk, mi lesz

– mondta Rolek Ferenc, hozzátéve, hogy a szocho-mérséklés hiányában nyilvánvaló, hogy a korábbi megállapodásban rögzített emelési tételeket nem lehet fenntartani. Úgy véli, hogy a kormány 11 pontos adócsomagja is más cégeket érint, ezért semmiképpen nem helyettesíti a szocho csökkentését.

– Megértjük, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, de nem is mi kértük ezt az adócsökkentést, hanem a kormány dobta be – mondta az MGYOSZ alelnöke.

Valahol itt lehet a minimálbér összege

Annak ellenére, hogy egyik oldal sem nyilatkozik konkrét összegekről, és az új helyzet bonyolítja a tárgyalások kimenetelét, a megszólalások alapján már körvonalazódik a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke. Most úgy tűnik, hogy:

• a 290 800 forintos minimálbér jó eséllyel 2026 januárjában mintegy 28 ezer forinttal 318 ezer forintra, 
• míg a 348 800 forintos szakmunkás-minimálbér 373 ezer forintra nőhet. 
  Ez a két bértétel esetében 10, illetve 7 százalékos emelkedést takarna. A munkaadók és a munkavállalók valahol itt húzhatták meg a határt.

Így jutottunk el idáig

Szeptember eleje óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A november eleji VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, amely mindkét félnek megfelel”.

A szocho csökkentése azóta napirenden van, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.

A minimálbér újratárgyalására azért van szükség, mert hiába kötöttek tavaly hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a szakszervezetek, már tavasszal világossá vált, hogy a megállapodás nem tartható fenn. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt ugyanis a makropálya is gyökeresen megváltozott, emiatt a vállalkozók is kényelmetlen helyzetbe kerültek. Emellett a tavalyi béralku is tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbért. 

A trágyalások egy korábbi stádiumáról itt írtunk korábban.

A kiemelt kép illusztráció./Fotós: Teknős Miklós