Van esély a bérmegállapodás megkötésére - de mit kérnek a felek

Tovább folytatódtak és jelenleg is zajlanak az egyeztetések a jövő évi minimálbér-emelésről. A minimálbér kétszámjegyű mértékben, a garantált bérminimum tíz százaléknál kisebb mértékben emelkedne.

Ahhoz hogy életbe lépjen 2026 elején, december közepéig megállapodásnak kell születnie a legkisebb keresetekről Forrás: Magyar Nemzet

Komoly egyeztetések zajlanak a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán, ugyanis három fontos gazdasági mutató miatt a hároméves bérmegállapodásban foglalt feltételektől el kell térni. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke lapunk megkeresésére azt mondta, a GDP, az infláció és az átlagkereset várt értékéhez képesti eltérések miatt a hároméves bérmegállapodásban foglalt helyett – ha nem születne egyezség – alapesetben 11,6 százalékkal kellene emelni a minimálbért jövőre, ám továbbra is zajlanak az egyeztetések azt követően is, hogy legutóbb arról számolt be, kompromisszumos megállapodás körvonalazódik és került látótávolságba.

Ismét terítéken egy bérmegállapodásra vonatkozó javaslat, eszerint a garantált bérminimum hét, a minimálbér tíz százalék körüli összeggel emelkedne jövőre
Fotó: Kurucz Árpád

 Ez az egyezség nem százalékos emelésről, hanem fix összegű megállapodásról szólt, ennek mértékét akkor nem hozták nyilvánosságra. A Munkástanácsok Országos Szövetsége harmincötezer forintos minimálbér-emelést javasolt, míg a bérminimumra vonatkozó javaslata harmincezer forint volt, ám a munkaadói oldal ennél kevesebbet ajánl mindkét bértípus esetében.  A 11,6 százalékos minimálbér-emelés mértéke noha elfogadható lenne a munkavállalói oldal számára, a nagyobb kihívást az jelenti, ha a garantált bérminimum mértékéről nem sikerül megállapodni. Mint írtuk, a mindenkori legkisebb kereset mintegy negyedmillió munkavállalót érint, a garantált bérminimumot nagyjából háromszorennyien kapják. Emellett félő az is, hogy a bérek „összecsúszhatnak”, ráadásul a legrosszabbul és a legjobban teljesíthető ágazatokban nem egyformán kivitelezhető ugyanakkora százalékarányú egységes béremelés végrehajtása. Ez szintén nem könnyíti meg az egyeztetéseket, többek között így lehetséges – a gazdasági mutatók mellett – az, hogy a munkaadói oldal kevesebbet ajánl.

Emellett a munkaadói oldal a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos mérséklését reméli a kormányzattól, ám Palkovics Imre felhívta a figyelmet, a kabinet egyfelől ezt a béremelések mértékének tükrében lépné meg, továbbá ekkora mértékű csökkentésnek kicsi a valószínűsége. Ezzel ugyanis kétszázmilliárd forint esne ki a központi költségvetésből, továbbá a tizenegy pontos, kis-és közepes vállalatokat érintő mentőcsomagnak is tekinthető intézkedés szintén nyolcvanmilliárd forintos állami bevételcsökkenést jelent – mutatott rá.

A bérmegállapodásnak év végéig kell megtörténnie

Jelenleg egy tíz százalék körüli, kétszámjegyű mértékű minimálbér-emelés van napirenden, a garantált bérminimum pedig hét százalékkal nőne. Palkovics Imre emlékeztetett arra is, bár kompromisszumos javaslatról van szó, az a cél is teljesülni tud, hogy a minimálbér nagyobb mértékben emelkedjen, mint az átlagkereset. Az alku tárgya inkább a garantált bérminimum, az egyeztetések és a tárgyalókészség pedig mindenképp pozitív üzenet, az érettség jele mindkét fél részéről.

Ahhoz, hogy jövő évtől életbe léphessen az emelés, december közepéig, az idei utolsó Magyar Közlöny megjelenéséig egyezségnek kellene születnie. Palkovics Imre felidézte, volt arra példa, hogy ez egy-két hónappal elhúzódott, azonban lát esélyt a megállapodás megkötésére, mindenképp átgondolandónak tartja a jelenlegi ajánlatot.