Kissé különös, hogy a baloldali miniszterelnök-jelölt újévi videóüzenete kapcsán nem szólalt meg egyetlen pénzügyi, gazdasági szakember, adószakértő sem ez idáig. Pedig Márki-Zay Péter olyan közgazdasági tudatlanságról tett tanúbizonyságot, ami párját ritkítja. Azt hánytorgatta fel tudniillik a kormánynak, illetve a Fidesznek, hogy különböző lakosságbarát intézkedéseket azért vezetett be, mert úgymond fél a vereségtől; a hosszas felsorolásban a családoknak januártól adott áfa-visszatérítést is hangsúlyosan felemlegette. Csakhogy a kabinet nem az általános forgalmi adót, hanem az szja-t, a személyi jövedelemadót téríti vissza a gyermeket nevelő adózó állampolgároknak. Ez pedig akkora közgazdasági analfabetizmus, ami még kezdő újságíró-gyakornokoktól vagy gazdaságfóbiás bölcsészektől is elfogadhatatlan lenne, nemhogy egy diplomás közgazdásztól.

Valószínűleg lesz, aki azt mondja, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester nyilván tudja, hogy mi a különbség a két adónem között, csak pillanatnyi dekoncentráltság volt a kapitális hiba. Ez viszont már csak azért sem lehet jó védelmi érvelés, mert december közepe táján már ugyanígy összekeverte az áfát az szja-val egy másik narcisztikus, öntömjénező videójában. Másrészt vannak olyan hibák, amiket egyszerűen nem követ el valaki, ha komoly ember a szakmájában. Egy földrajztudós nem lehet annyira zavart, hogy a Kaszpi-tengert összekeverje a Csendes-óceánnal. Egy irodalomtanár nem cseréli össze az Iliászt a János vitézzel vagy mondjuk egy történész a muhi csatát a trafalgari ütközettel és IV. Bélát Nelson admirálissal. Ugyanígy egy igazi közgazdász sem tévesztheti össze a személyi jövedelemadót az általános forgalmi adóval, még korlátozottan beszámítható izgalmi állapotban sem. Már ha nem kártyán vagy az ócskapiacon nyerte vagy szerezte a diplomáját.

Képzeljük el, mi történne, ha egy ilyen ember felelős kormányzati pozícióba kerülne valami baleset folytán. Bármikor fenyegetne az a veszély, hogy amikor mondjuk a luxusingatlanokat akarná jobban megadóztatni, az alapvető élelmiszerek áfáját emeltetné meg. Netán a szeszes italok jövedéki adója helyett a személyi jövedelemadót turbózná föl az egészséges életre nevelés álságos indokával.

A szakértelem tomboló jelenlétéről tanúskodik a baloldalon mindenesetre, hogy senki nem volt a kampánystábjából, aki megkocogtatta volna a miniszterelnöki székre vágyakozó főnökük vállát, hogy legalább utólag korrigáljon. Eszerint fogalmuk sincs nekik sem az szja és az áfa közötti distinkcióról. Esetleg úgy gondolhatták, hogy ha egyszer minden adót emelni fognak hatalomra kerülésük esetén, valójában nem is szükséges tisztázni a különbséget az adófajták között. 

Igaz, bőségesen elegendő, ha a választópolgárok tudnak majd különbséget tenni az adókat emelni szándékozók és az adókat csökkentők között. És óvakodnak azokat támogatni szavazataikkal, akik annyira veszélyesen analfabéták adókérdésekben, hogy bevezetésüket követően hosszú évtizedek után is képtelenek megkülönböztetni az egyes adófajtákat, például az szja-t és az áfát.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Délmagyarország/Török János)