Amikor semmi értelme és semmi tétje nincs a nagy „küzdelemnek”, akkor az idióták nagy elszántsággal „küzdenek”.
Amikor lenne értelme is és tétje is, akkor kussolnak, befogják a pofájukat, behúzzák fülüket, farkukat, mert mély meggyőződésük, hogy politikailag így helyes, illetve leginkább így hasznos.
Bizony, a politikai haszon! Ez az a klozett, amin naponta lehúzzák az „elveiket” ezek a nyomorult kis senkik.
Mutatok néhány példát, milyen az, amikor „küzdenek”. Álljon itt elsőként egy vita a… a miről is? Hát a semmiről. Arról, hogy előreengedhetjük-e a nőket az ajtóban…
„Dallos Andrea, a Debreceni Egyetem szakértője segít megérteni, mit fájlalnak azok, akik szerint le kellene számolni ezekkel az udvariassági formulákkal. Ők úgy vélik, hogy bár a fentebb említett udvariasságok sokszor kedvezőek a nők számára, esetenként akár anyagi haszonnal is járnak, mélyükön olyan sztereotípiák húzódnak meg, amelyek már korántsem kedvezőek a nőkre nézve.
Mindkét nemmel kapcsolatban vannak pozitív és negatív sztereotípiáink: a nőket kedvesnek, ugyanakkor gyengének, a férfiakat erősnek, ugyanakkor agresszívnak gondoljuk – mondja.
Az ezekre a sztereotípiákra épülő udvariassági formulák (például a szék kihúzása egy étteremben) az úgynevezett jóindulatú szexizmus megnyilvánulási formáinak tekinthetőek, és sokak számára nem is egyértelmű, milyen problémája lehet ezzel egy nőnek. Egyes elemzők szerint viszont ahhoz, hogy a nők a negatív tartalmú szexizmussal le tudjanak számolni, meg kell hogy váljanak a pozitív megnyilvánulásoktól is.
A probléma gyökere abban rejlik, hogy az ellenséges és jóindulatú szexizmus egymással kéz a kézben jár – emeli ki Andrea. Ha elfogadjuk a jóindulatot, az magával hozza az ellenségességet is.
Kutatási adatok is arra mutatnak, hogy azokban az országokban, ahol erőteljesen jelen van a nőkkel szembeni ellenséges szexizmus, ott fogadják el leginkább a nők a jóindulatú szexizmust is.
[…]
Az viszont biztos, hogy a feminizmusnak határozott véleménye van az udvariassági formulák mögött húzódó sztereotípiákról. A NANE egyesület honlapján található, a feminizmussal kapcsolatos tévhiteket eloszlató kiadvány szerint az udvariassági formulákkal éppen az a baj, hogy az ajtónyitás és az előreengedés, egy csokor virág és egy „kezitcsókolom” nagyjából az összes társadalmi privilégium, amely a nőkhöz kötődik.