Mélyponton a hazai almatermelés – A rossz időjárás megpecsételte az idei termés sorsát

Extrém időjárás, extenzív termesztéstechnológia, korszerűtlen fajtahasználat. Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy idén minden idők leggyengébb termését takaríthatták be az almatermelők

Ha azt hitted, hogy az alma a rostkirály a gyümölcsök között, akkor most meglepődnél: rengeteg más finomság is van, ami sokkal több rostot tartalmaz Fotó: KVMArt Forrás: Shutterstock

Súlyos csapást mért idén az időjárás a hazai almaültetvényekre. A tavaszi fagyok, a szokatlanul hűvös május, az aszály és az extrém hőingadozásokkal tarkított nyár miatt, a sok esetben extenzív termesztéstechnológia alkalmazása, illetve részben a korszerűtlen fajtahasználat miatt minden idők leggyengébb termésmennyiségét takaríthatták be a termelők – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképéből.

Extrém időjárás, extenzív termesztéstechnológia és korszerűtlen fajtahasználat. Ez mind hozzájárult a gyenge terméshez (Fotó: PAUL EDMONDSON  / Mint Images)

Soha ilyen rossz nem volt még a termés

Minden idők leggyengébb termését takaríthatták be az idén a hazai almaültetvények tulajdonosai. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre a leszüretelt mennyiségről, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) becslése szerint a 2025-ös szezonban alig 160 ezer tonnányi alma termett hazánkban. 

Ez a mennyiség az előző év egyébként is nagyon alacsony termésének mindössze a fele.

 A betakarított mennyiségből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari minőségű gyümölcs, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-60 százalékának felel meg, míg az ipari alma egy átlagos évjárat termésmennyiségének csupán 20-25 százaléka. A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezésialma-fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitásunktól is jócskán elmaradunk, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90 százalékban hazai termelésből kellene kiszolgálni.

Fagyok, aszály, kevés napsütés – Ezek okozták a minőségi és mennyiségi kiesést

A kifejezetten gyenge termés mögött több tényező is áll. A tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos extrém aszály- és hőségstressz – az őszi csapadékok ellenére – valószínűsíthetően hozzájárult a gyenge virágrügyfejlődéshez. A legnagyobb károkat azonban kétségkívül az április elején és május 10-én érkezett fagyok okozták. Az áprilisi fagyok az almatermő területek 80-90 százalékát érintették nagyon súlyosan, míg a május 10-ei fagyok az ország északkeleti részében okoztak jelentős károkat. Ez utóbbi azért jelentett különösen nagy veszteséget, mert Magyarország északkeleti részében található az almaültetvényeink háromnegyede. 

A késő tavaszi fagyokat követően sem alakult jól az időjárás: szinte egész májusban hűvös, fényszegény – de csak kisebb csapadékokat hozó – időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre.

 Majd júniusban gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek az erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Mindez elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon további mennyiségi és minőségi kiesést okozott.

Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, amely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. A meredeken zuhanó termőfelület mellett a termelési potenciálunk egy jó évjáratban mintegy 500 ezer tonna lenne, amelyből mintegy 120-130 ezer tonna az étkezési minőség, 370-380 ezer tonna pedig az ipari alma. 2024-ben is jócskán elmaradt a hazai almatermés az átlagostól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottak be a termelők.

Az új fajták termesztése új technológiákat és új területeket igényel

Napjainkban még mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon. Ennek a fajtának a termesztése, termésbiztonsága talán a legmegfelelőbb a mi éghajlati adottságaink között, jól tárolható, a termés nagysága, színezettsége miatt közkedvelt. A fajtaválaszték azonban így is igencsak széles, 

• a Jonagold és 
• az Idared mellett 
• a Gala, 
• a Golden Delicious, 
• a Red Delicious 

alakkör is nagyon kedvelt, de folyamatosan növekszik az újabb választékbővítő fajták köre. Az új fajták termesztése azonban új technológiákat és új területeket is igényel, sok korábbi ültetvény felújításra szorul. Ám a NAK az újabb fajták gazdasági értékmérő tulajdonságairól semmilyen konkrét hazai vizsgálatokkal nem rendelkezik, az alkalmasságukra vonatkozóan. Így óva intenek mindenkit, hogy ismeretlen hazai viszonyok között nem vizsgált fajták esetében nagy felületű telepítésekbe kezdjenek.

Drágult minden almafajta 

Korábban megírtuk, hogy drasztikusan emelkedtek az almaárak a nagybani piacon, ráadásul a drágulás mindegyik megfigyelt almafajtára igaz.  

• A Granny Smith almát 625, 
• a Goldent 525, 
• a Galát pedig 585 forint

per kilogramm termelői áron árusították, míg a 2024. évi azonos heti átlagáruk sorrendben 378, 355, illetve 368 forint/kilogramm volt, az áremelkedés tehát 47 és 65 százalék közötti. A 42. héten az import alma nagykereskedelmi ára 33 százalékkal, kilogrammonként 663 forintra emelkedett az éves összevetésben, míg az ecuadori banán ára ugyanekkor 680 forint/kilogrammra nőtt, ami 19 százalékos drágulás a tavaly ilyenkor mért adatokhoz képest.