Gyurcsányék árnyékminisztere a rezsicsökkentés ellen hergel

Az orosz vakcinával riogatta az embereket és a külhoni magyarok ellen is uszított Barkóczi Balázs.

Budapest, 2022. május 23. Barkóczi Balázs, a DK képviselõje felszólal a veszélyhelyzet megszûnésével összefüggõ szabályozási kérdésekrõl szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. május 23-án. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

A 2009-ben még MSZP-s önkormányzati képviselőként jogerősen garázdaság miatt elítélt Barkóczi Balázs már a Demokratikus Koalíció szóvivőjeként és parlamenti képviselőjeként támadta a rezsicsökkentést. Gyurcsány Ferenc feleségének oktatási és kulturális árnyékminisztere a nyár közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt fejtegette, hogy „a rezsicsökkentés már akkor is egy hazugság volt, legalábbis abban a formájában, ahogy ez Magyarországon megvalósult, amikor a kormány bevezette”.

Szerinte ugyan 2011-ben nagyon magas volt a gáz világpiaci ára, amit a kormány egy jogszabállyal korlátozott, amivel egyrészt magának szerzett népszerűséget, másrészt a veszteséges szolgáltatókat fillérekért felvásárolta. 

Barkóczi arra is hivatkozott, hogy 2013-tól a gáz szabadpiaci ára csökkenni kezdett, sőt 2016-ban már alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett ár. – És most is egy hazugság, amikor kivezeti, és elhiteti a magyarokkal, hogy csak hétszeres áron juthatnak hozzá – hangoztatta Gyurcsányék árnyékminisztere. A műsorvezető közbevetésére, hogy az emberek a rezsicsökkentést úgy élték meg, hogy segítettek nekik, Barkóczi Balázs úgy reagált: 

Hát, na jó, csak mellette kormányozni is kellene. Tehát […] És ilyen segítség semmit nem ér, és semmit nem számít.

A rezsicsökkentés tagadása nem az első valósághamisítási kísérlete volt az árnyékminiszternek. A koronavírus járvány idején, 2020 december végén azt követelte a DK nevében, hogy a kormány „ne riogassa tovább az embereket az orosz vakcinával”, hanem oltson az Európai Unió által engedélyezett, biztonságos német–amerikai vakcinával. Barkóczi Balázs arra hivatkozott, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: hatezer ampullányi orosz vakcina érkezett Magyarországra.

A Gyurcsány-párti politikus azzal uszított az orosz oltóanyag ellen, hogy szerinte nem vizsgálták be, és nincs uniós engedélye, továbbá 

az orosz emberek és a tudósok is széles körben elutasították.

A valóság ezzel szemben az volt, hogy a magyar hatóságok aprólékos, mindenre kiterjedő és szakszerű vizsgálatoknak vetették alá az orosz vakcinát, mint ahogy később a kínai oltóanyagot is, és csak ezek után adhatták be az embereknek.

Szintén a világjárvány idején, 2020 májusában Facebook-videójában támadta a kormányt a DK szóvivője, amiért 36 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat.

Barkóczi szerint az Orbán-kormány a legnagyobb bajban szúrta hátba a magyarokat, mert „36 ezermillió forintot küld külföldre. […] Egész életünkben keményen dolgozunk és adózunk, fizetjük Európa egyik legtöbb és legmagasabb adóit, majd, amikor bajba kerülünk, akkor a befizetett adónkból nem nekünk segítenek, hanem elküldik a határon túlra. Ilyen hitvány, gerinctelen és nemzetietlen galádságot még Orbán Viktortól és a Fidesztől is ritkán látunk. Orbán most annyi pénzt küld a határon túlra, amennyiből a 300 ezer munkanélküli fejenként 120 ezer forintot kaphatna, ilyen sok pénzről beszélünk. Ez pedig egyértelműen szégyen” – fogalmazott Barkóczi.

A határon túli magyarok elleni gyűlöletkeltés egyébként jól ismert a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által vezetett demagóg kampányából.

Emlékezetes, hogy a csaknem 18 évvel ezelőtt december 5-én rendezett népszavazás előtt olyan hazugságokkal riogatták a választókat, hogy a határon túli magyaroknak nyújtandó állampolgárság minden családnak havi 20 ezer forintjába kerülne, sokan elveszítenék a „munkahelyüket, mások helyett fizetnénk adót”.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Barkóczi Balázs, a DK képviselője felszólal a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 23-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)