A hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pártok és a média további átláthatósága érdekében egy szabályozásról beszélt, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban fognak kidolgozni.
Ugyanakkor a Szuverenitásvédelmi Hivatalban már hetek óta dolgoznak egy olyan átfogó javaslatcsomagon, amely a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek és a médiának is nagyobb transzparenciát írna elő, hogy kiderüljön, kik és milyen szándékok mentén pénzelik ezen entitásokat külföldről.
– írja a Mandiner. Ennek érdekében – mint azt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál dolgozó forrásuk megerősítette – az együttműködést megtagadó szervezetek komoly intézkedésekre számíthatnának – tették hozzá.
Ez azért is lehet fontos, mert az együttműködés megtagadására máris van példa. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt hetekben vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország ellen, mely megtagadta az együttműködést a hivatallal és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Korábban arról is írtunk, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek érkező külföldi pénzek kérdése már június végén előkerült a Nézőpont Intézet egy elemzésében. Az intézet ugyanis kutatásai során meglepő adatokra bukkant arra vonatkozóan, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről.
A Nézőpont Intézet becslése szerint legalább évi egymilliárd forintnyi finanszírozás érkezik idegen országokból, a magyar állampolgároknak viszont joguk van tudni, hogy ki, miért és mennyivel támogat különböző sajtótermékeket.
Boros Bánk Levente, az Intézet politikai elemzési igazgatója akkor példaként említette a Partizán Youtube-csatornáját, amely 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valamilyen formában foglalkozik egy ideje a témával. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke a Nézőpont Intézet konferenciáján beszélt arról, hogy
a rejtett érdekek feltárása céljából a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát is,
monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ez lesz az első javaslatcsomagja. A nemrég felállított szervezetnek a szuverenitásvédelmi törvény értelmében a feladatai közé tartozik, hogy „javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre”, továbbá „javaslatot tehet a nemzeti szuverenitást érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására”.
