Folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma 2010 óta

A Nézőpont Intézet érdekes felmérést közölt, elsősorban azon baloldali hangok számára, amelyek szerint hazánkban nincs szabad sajtó. A kutatásból kiderül, hogy a felnőtt lakosság hetvenegy százaléka kormánykritikus forrásból tájékozódik, míg kormánybarát forrásból pedig hatvannégy százaléka. Emellett a Nézőpont Intézet azt is megállapította, hogy a magyar médiahatóság függetlenebb, mint számos más EU-tagállam hasonló hatósága.

Forrás: Nézőpont Intézet, MTI2024. 07. 08. 15:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma – adta hírül közösségi oldalán legújabb felmérését a Nézőpont Intézet.

A Magyarországon működő kormánykritikus sajtótermékek nemcsak több emberhez jutnak el, mint a kormánybarát médiumok, hanem az elmúlt 14 évben folyamatosan növekszik is a számuk. 

Bár a magyarországi sajtószabadságot folyamatosan olyan bírálatok érik, miszerint az ellenzéki médiumok működése ellehetetlenül, ennek éppen ellenkezője az igaz: míg a hazai médiapiacon 2010-ben még csak 36 kormánykritikus médium működött, addig 2024-re 61-re emelkedett a számuk

– írta a Nézőpont Intézet.

Fotó: Nézőpont Intézet

A magyar médiapiac kormányról kritikusan, illetve barátságosan tudósító felületei nemcsak elérnek szinte mindenkihez, „de szinte mindenki használja is őket információszerzés céljából”. 

Kormánykritikus forrásból a felnőtt lakosság hetvenegy százaléka (5,6 millió fő) tájékozódik, kormánybarát forrásból pedig hatvannégy százaléka (5,1 millió fő)

– emelték ki az elemzésben. Hozzátették: alacsony azok aránya, akik kizárólag csak az egyik típusú médiából tájékozódnak.

A magyarországi médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek

– hívták fel a figyelmet. A nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok országos lefedettségűek – jelezték.

Kiemelték azt is, hogy a magyar lakosság körében kifejezetten magas az eszközellátottság: nyolcmilliónál többen tudják elérni a tévécsatornákat, a háztartások közel kilencvenhárom százaléka rendelkezik szélessávú internettel, és a lakosságszámot messze meghaladó, 14 milliónál több mobil-előfizetés van az országban.

Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai folyamatosan növelik bevételüket, ami nyolc év alatt megduplázódott

– emelték ki a vizsgálatok alapján. Hozzátették: az ellenzéki sajtó kiadói összességében minden évben nyereségesek.

A kormánykritikus médiumok kiadói nyereségéhez az elmúlt években egyre több külföldről érkező bevétel is hozzájárult, ezek pontos összege és forrása azonban a hivatalos beszámolókból nem olvasható ki. A Nézőpont Intézet a felkutatható adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy 

minden évben legalább egymilliárd forintnyi külföldről érkező forrás támogatja a hazai kormánykritikus médiumok tevékenységét.

A külföldi donorok köre széles, megtalálhatóak köztük külföldi kormányok – kiemelten az Amerikai Egyesült Államok –, nemzetközi szervezetek – többek között az Európai Unió (EU) – , valamint nemzetközi hatókörű alapítványok, alapok – tették hozzá.

Napjaink háborús körülményei között (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére)

– hangsúlyozta a Nézőpont Intézet. Úgy fogalmaztak, hogy külföldről érkező támogatások, megrendelések elfogadása a sajtószabadság miatt nem tiltott, ugyanakkor szerintük a „magyar médiapiac szürke zónájára”.

A Nézőpont Intézet a magyar médiahatóság függetlenségét is vizsgálta. Elemzésükben jelezték, hogy ez az európai uniós gyakorlathoz képest is erős. 

Számos más EU-tagállamban ugyanis a médiahatóságok a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek.

Ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa kizárólag az Országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve – jelezték. Hozzátették: a Médiatanács elnökét és tagjait a törvényhozó hatalom választja, a médiahatóság költségvetését az Országgyűlés és saját forrásaik biztosítják, megteremtve ezzel a kormánytól való függetlenséget.

Azt is megállapították, hogy a magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a kormánybarát médiát, mint a kormánykritikust. A Nézőpont Intézet szerint a 2012 és 2023 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt kormánybarát vagy közszolgálati, míg egyharmadánál kevesebb volt kormánykritikus médiumhoz köthető.

A kiszabott pénzbüntetések hatvankét százalékát (385 millió forint) kormánybarát, illetve közszolgálati, míg csupán harmincnyolc százalékát (235 millió forint) kellett kormánykritikus médiumnak befizetnie – jegyezték meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.