Hatalmas felfedezést tett egy magyar csillagász

A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok is segítették Sárneczky Krisztián kutatómunkáját.

2024. 09. 09. 17:15
Világûr, 2020. október 20.
A NASA tizenkét PolyCam-felvételbõl összeállított mozaikképe a Bennu aszteroidáról, amelyeket az OSIRIS-Rex kisbolygókutató ûrszonda készített 24 kilométer távolságra a földközeli kisbolygótól 2019. december 2-án. A szonda a tervek szerint 2020. október 21-én megérinti a Bennu felszínét, hogy abból mintát vegyen. Ez az elsõ eset, hogy az Egyesült Államok mintát próbál begyûjteni egy aszteroida felszínérõl.
MTI/EPA/NASA/Goddard/University of Arizona
Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új földközeli kisbolygókat talált a napokban Sárneczky Krisztián, a Hun-Ren Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatója, akit augusztusban beválasztottak a Nemzetközi Csillagászati Unió legújabb tiszteletbeli tagjai közé – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat az MTI-t.

Tizenöt új tiszteletbeli tagot választott a Nemzetközi Csillagászati Unió, akiket az augusztusi közgyűlésükön jelentettek be. Második magyarként, Mizser Attila csillagász után Sárneczky Krisztián, a Hun-Ren CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa csatlakozott a szervezethez, aki a tudománynépszerűsítő tevékenysége mellett az utóbbi időben kiemelkedő eredményeket ért el a bolygóvédelem területén.

Felidézték, hogy a magyar csillagász az elmúlt két évben három földközeli kisbolygót fedezett fel kevéssel a légkörbe érésük előtt, ami az egész világon különlegesnek számít. Idén júliusban két új üstököst talált egy héten belül, pár nappal ezelőtt pedig több, eddig még nem ismert, földközeli kisbolygóra bukkant a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével.

Nehéz üstököst találni, hiszen előfordul, hogy egy évben világszerte is csak összesen néhány tucatot fedeznek fel, sokkal kevesebbet, mint kisbolygóból vagy szupernóvából

– mondta Sárneczky Krisztián csillagász.

Hozzátette: ez az egyik legnehezebb, de az egyik legnagyobb presztízsű ág is a csillagászatban, hiszen egy több száz éves hagyomány szerint a felfedezett égitest automatikusan megkapja a felfedezőjének a nevét. Az üstökösök jelentősége abban áll a kutató szerint, hogy ezek amolyan időkapszulaként működnek, azaz olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a Naprendszer kialakulásakor keletkezhettek.

Ha egy ilyen üstökös először látogat hozzánk, friss anyagot hozhat, amelyből jobban megismerhető a Naprendszerünk kialakulása

– magyarázta. De nemcsak az üstökösök fontosak, hanem a Föld közelében elhaladó kisbolygók is, hiszen ezek közül bármelyik veszélyes lehet az emberiségre. Az elmúlt években Piszkéstetőről felfedezett több mint 220 földközeli kisbolygóból három az észlelése után néhány órával elérte a Föld légkörét, de szerencsére csak kisebb törmelékeik érték el a felszínt.

Eddig csak nyolc ilyet ismerünk, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok keretében észlelték a kollégák

– hangsúlyozta Sárneczky Krisztián.

Hozzátette: augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, bár ezek közül egyik sem jön majd extrém közel a Földhöz. – A bolygóvédelemben azonban ugyanolyan fontos szerepük van, mivel akár pár keringéssel később is nekünk jöhetnek – tette hozzá a csillagász.

A csillagász az üstökösöket és a kisbolygókat a mátrai Piszkéstetői Obszervatórium 1962 óta működő távcsövével észlelte. Felidézték, hogy a kezdetek óta több nagyobb átalakításon is átesett az eszköz: kicserélték a teljes motorikus rendszerét, megtízszerezték a távcső látómezejét, és ma már digitálisan rögzítik a képeket. Jelenleg egy 116 megapixeles detektor jelenti a távcső szemét, ez gyűjti össze a beérkező fotonokat.

A kisbolygók keresésében nemcsak az egyre jobb távcsövek, hanem már a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok is segítik Sárneczky Krisztiánék munkáját. Jelenleg még tesztfázisban van ez a projektjük, azonban nagy reményeket fűznek hozzá, mivel ezek az AI-alapú programok sokkal pontosabban és sokkal gyorsabban ki tudják szűrni a kisbolygókat, mint a korábbi klasszikus szoftvereik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/NASA/Goddard/University of Arizona)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.