Vitályos Eszter: Közel 700 milliárdot már megkaptak az EFOP-kedvezményezettjei

A 2014 és 2020 közötti EFOP-keret a társadalmi felzárkózást segíti és a népesedési kihívások kezelését valósítja meg – mondta az uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár.

Több mint 691 milliárd forintot már eljuttattak a kedvezményezettekhez az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) csaknem ezermilliárd forintos keretéből – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára pénteken Pécsen, egy romaintegrációs fórumon.

Vitályos Eszter elmondta, a 2014 és 2020 közötti EFOP-keret a társadalmi felzárkózást segíti és a népesedési kihívások kezelését valósítja meg; 641 milliárd forintot fordítanak a társadalmi együttműködés előmozdítására, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, egészségügyre, oktatásra és képzésre; további 340 milliárd forintot ezen célkitűzésekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre költenek.

A keret legnagyobb részéből az oktatás és köznevelés minőségének fejlesztése, a felsőoktatási szakpolitikai célok szolgálata valósult és valósul meg, a második helyen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem áll – tette hozzá.

Kifejtette, a társadalmi felzárkózási projektek keretében több mint 2500 pályázatot adtak be, amelyek közül 1195 esetében összesen több mint 93 milliárd forint támogatást ítéltek meg, s több mint 50 milliárd forintot már eljuttattak a kedvezményezetteknek. Az igények legnagyobb része Észak-Magyarországról, az Észak-Alföldről és a Dél-Dunántúlról érkezett. A megítélt összeg csaknem 90 százaléka e három magyarországi régióba kerül.

A sikeres, jó gyakorlatnak számító kezdeményezések közül kiemelte a hátrányos helyzetben élő három éven aluli gyermekekkel és szüleikkel foglalkozó, országszerte több mint száz helyen létesülő Biztos Kezdet Gyerekházakkal kapcsolatos programokat, emellett a gyerekszegénység visszaszorítását szolgáló, valamint a szakmai, gyakorlati támogatással összefüggő projekteket.

A kormány célja a szakma szerint is jó gyakorlatnak ítélt programok támogatásának folytatása, ezért mindent megtesz a kabinet „a további források kiharcolásáért” az Európai Unió következő, 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusának tervezésekor.

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára szerint az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták: a szakpolitikának arról kell szólnia, hogy a terepről érkező igények, jelzések alapján készítsenek pályázatokat, indítsanak programokat.

Kiemelte: a gyerekek oldaláról, a születéstől fogva kell elindítani a szegénység és a szegregáció elleni küzdelmet. Szerencsésnek nevezte, hogy az Európában egyedülálló, kezdetben uniós, ma már hazai finanszírozású Biztos Kezdet Gyermekházak programja beépült az állami ellátórendszerbe annak köszönhetően, hogy egyszerre képes foglalkozni a szülővel és a gyermekkel. Segítségével már a legkisebbek is elindulhatnak a felzárkózás útján, s folytathatják azt a többi, idősebb korosztálynak szóló – például a tanodaprogramok, roma szakkollégiumok – kezdeményezések keretében is.

Vecsei Miklós, a romastratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a háromszáz településén induló, felzárkózást segítő programról beszélt. Szavai szerint mintákat nyújtó, erős szakmai jelenléttel zajló programokkal van esély a sikerre és fenntartható eredmények elérésére.

A Cigány Szervezetek a Felzárkózásért Országos Szakmai Szövetség által szervezett, Közös dolgaink című Országos Roma Integrációs Konferenciát pénteken és szombaton rendezik kormányzati szakpolitikusok, szakértők és civil szervezetek vezetőinek részvételével Magyarország, egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézményében, a Gandhi Gimnáziumban.