Megállapodtak tegnap hajnalban az Európai Unió tagállamainak agrárminiszterei a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról.
Magyarország összességében megnyerte az agrárcsatát, mivel olyan javaslatot fogadott el a tanács, amely kellő rugalmasságot hagy a tagállamok kezében ahhoz, hogy a gazdák meg tudjanak felelni az új elvárásoknak.
A feltételek teljesítése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a 2023 és 2027 közötti időszakban is megkapják a termelők a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztési, beruházási forrásokat.
Fotó: Mirkó István
A tegnapi döntést hosszas vita előzte meg, ezért fontos mérföldkőhöz érkezett az agrárpolitika megújítása. A következő időszakban ugyanakkor az Európai Parlament is megtárgyalja a javaslatot, a parlamenti vitában pedig további nézetkülönbségek várhatók.
A klímacélok szolgálatában a gazdák
Az új KAP középpontjában a magasabb környezet- és éghajlatvédelmi célok állnak: új elem az úgynevezett ökoszisztéma-rendszerek megjelenése. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy
a gazdák abban az esetben jutnak hozzá a támogatásokhoz, ha elősegítik az Európai Unió 2050-ig szóló klímacéljait.
A tagállamok – köztük Magyarország is – egyetértettek a magasabb környezeti ambíciók fontosságával, a vitát elsősorban Brüsszel végrehajtáshoz kapcsolódó terve okozta.
Az Európai Bizottság javaslatával ellentétben a tegnap elfogadott dokumentum meghagyja a tagállamok rugalmasságát,
az adott ország alakíthatja ki, hogy a környezeti célok eléréséhez milyen feltételeknek kell megfelelniük a gazdáknak.
Cél a fenntarthatóbb élelmiszer-előállítás
A vitás kérdések mellett számos pontban ugyanakkor egyetértett a 27 uniós ország. Ezek közé tartozik az úgynevezett Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia, amelynek lényege, hogy összehangolja és fenntarthatóvá tegye az európai élelmiszer-előállítást, mindezt az őstermelők erőteljesebb támogatása mellett.
Fontos, hogy az európai fogyasztók a 2050-ig meghatározott európai éghajlati célok támogatása mellett is megfizethető élelmiszerhez jussanak. A stratégiával kapcsolatban hazánk korábban azt hangsúlyozta:
támogathatók a célok, amennyiben az nem jelent elviselhetetlen terhet a gazdálkodóknak, és megakadályozza, hogy a termelés megdrágulása miatt a harmadik országból érkező, alacsonyabb állatjólléti és éghajlati elvárások mellett gyártott élelmiszerek árasszák el az uniós piacot.
Az asztalra csaptak a visegrádiak
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 19–21. közötti ülésén a visegrádi országok javaslatára elhalasztották az ökológiai termelésre és a címkézésre vonatkozó szabályozás szigorítását.
Fotó: Havran Zoltán
Emellett elfogadták a miniszterek a V4-ek javaslatára, hogy a koronavírus-járvány miatt további támogatásban részesüljenek az állattartók, és a későbbiekben kerüljön újra a napirendre az állatjólléti, állategészségügyi szabályok további szigorítása is.
Komoly vita volt arról is, hogy a növényi alapú fehérjéket, műhúsokat ne lehessen húskészítményként árulni, mivel az a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
