A január 1-jén induló új, 2023–2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitika célja, hogy alakítsa és segítse a fenntartható, ellenállóképes és modern európai mezőgazdasági ágazatra való átállást.

Fontos, hogy az agrárium is hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez, de nem kerülhet veszélybe az élelmiszer-ellátás.

A kelet-közép-európai régió kiváló adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához.

Végrehajtási rendeletben kényszerítené a tagállamokra zöldstratégiáit a bizottság, felrúgva a nyári egyezséget.

Az agrárkamara és a Magosz petíciót is indított, amelyben a gazdák jelezhették: nem kérnek az irreális tervekből.

Rábírták a tagállamok az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a valóságtól elrugaszkodott javaslatait.

A jövő hét elején elfogadhatják az új agrárpolitika végleges szövegét, a háttérben már megszületett az alku.

Julia Klöckner német agrárminiszter szerint Frans Timmermans magatartása hitelteleníti az Európai Bizottságot.

Bár a tagállamok megvédték a termelőket, ez nem érdekli Frans Timmermans-t és a baloldali EP-képviselőket.

A tagállamok, a termelők és a radikális zöldek is Brüsszelt tartják felelősnek az agrárreform kudarcáért.