Az Európai Unió és a teljes európai kontinens számára a 2024-es év egyik legnagyobb kihívása a globális versenyképességi pozíció megerősítése és növelése volt. Az EU gazdaságát az utóbbi évek során számos kihívás érte, emiatt a jelzett területen olyan reformok szükségesek, amelyek a kontinenst és az integrációt is visszahelyezhetik a korábbi, kedvezőbb pozíciójába.
A magyar elnökség kiemelt hangsúlyt helyezett az uniós versenyképesség növelését célzó egyeztetésekre, így korán megfogalmazódott az a cél, hogy egy egységes, minden uniós tagállam által elfogadott megállapodást hozzanak létre ennek érdekében.
A budapesti nyilatkozat néven elfogadott megállapodás, amelyet 2024. november 8-án írtak alá az uniós vezetők a magyar fővárosban, olyan beszámolók eredményei alapján készült, mint a Draghi- vagy a Letta-jelentés, ezek ugyanúgy a jelenlegi kihívásokat, a gazdasági nehézségeket és a lehetséges megoldási irányokat tárták fel.
A nyilatkozatban helyet kapott többek között az ipari szektor megújítása, a megtakarítási, a beruházási és a tőkeunió felé teendő lépések fokozása, a vállalkozási szabályozások egyszerűsítése, a védelmi kérdések, továbbá az energetikai függetlenség is. A magyar elnökség egyik kiemelkedő eredményeként tekinthetünk a nyilatkozatra, hiszen az elmúlt évek során, a versenyképességet ilyen módon előtérbe helyező, annak kihívásait részletesen meghatározó és a lehetséges megoldásokat tárgyaló dokumentumot nem sikerült az uniós vezetőknek elfogadniuk.
A folyamatosan és egyre nagyobb intenzitással kibontakozó nemzetközi és nemzeti konfliktusok globális szinten, arra sarkalják az uniót, hogy mielőbb foglalkozzon a közös védelempolitikával, valamint annak megerősítésével. A magyar elnökségi ciklus során ez a prioritás is megjelent a feladatok között. A féléves elnökség az uniós védelempolitika fő irányait meghatározó stratégiai iránytű végrehajtásán túl kiemelt súlyt fektetett az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítésére, beleértve a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozását is.
Számos olyan tárgyalás, egyeztetés valósult meg az elmúlt hat hónap során, amelyek fókuszában a közös védelempolitika fejlesztése állt.
A magyar elnökség az elmúlt fél évben azon is dolgozott, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács az intézményi átmenetet kihasználva politikai irányt mutasson az újonnan felálló Európai Bizottságnak az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához. A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése kiemelt jelentőségű, egyensúlyt teremtve az európai zöld megállapodás stratégiai célkitűzései, az agrárpiacok stabilizálása és a gazdák tisztességes megélhetésének biztosítása között. A hat hónapos ciklus során havi szinten tartottak egyeztetéseket az agrárpolitikai kérdéseket illetően.
A magyar elnökség utolsó Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának ülésén precedens nélküli egységbe sikerült kovácsolni az uniós tagállami minisztereket:
a 27 tagállam egyhangúlag fogadta el azokat a tanácsi következtetéseket, amelyek a december 1-jével felállt új Európai Bizottságnak egyértelmű iránymutatásul szolgálnak a jövőbeli kezdeményezésekhez, kijelölve az irányt egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli uniós mezőgazdaság felé. Emellett a magyar elnökség közvetítésével végül megállapodás született a jövő évi tengeri halászati kvótákról is, ami szintén jelentős eredménynek tekinthető.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bodnár Boglárka)
