Ez történt 2024-ben: Az európai politika alakító tényezői lettünk

Magyarország idén ismét szintet lépett: aktív, jelentős formálójává vált az európai politikának. A globalista baloldal immár álcázatlan heves támadásai folytatódtak, s nyíltan kormányváltást próbálnak elérni. Miután azonban a hazafias konzervatív erőket Brüsszel tűz alatt tartja és jogfosztottságnak teszi ki, egyre intenzívebb a nemzetek közötti összefogás a jobboldalon. Időrendi áttekintésünkben kitérünk arra is: bár gazdasági előrelépésünket minden eszközzel meg akarják akadályozni, a nagy hitelminősítők, a mérvadó üzleti szereplők visszaigazolják erőfeszíté­seinket. A kedvező amerikai vezetői változások szintén azt vetítik előre, hogy a háborúpárti globalisták ellenséges törekvései kudarcot vallanak és se a békefolyamatot, se az ország fejlődését nem tudják megállítani.

Orbán Viktor Donald Trumppal is tárgyalt a béke lehetőségeiről Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Forrás: MTI/MTVA/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Január 17.: Európai parlamenti vita, amelynek célja Magyarország újabb elítélése. A szélsőségesedő baloldal őrjöngése uralja az ülést. Ursula von der Leyen először jelenti ki nyíltan, hogy az LMBTQ-jogokkal kapcsolatos aggályok és a migráció megállítása miatt tartják vissza a nekünk jogszerűen járó pénzeket, húszmilliárd eurót.

Január 25.: Közlik a nemzeti konzultáció eredményét. Elsöprő, 98 százalékos többség a kormány álláspontját osztja: fegyverszállítások helyett tűzszünetre van szükség a szomszédunkban. Továbbá ellenzik, hogy migránsgettók jöjjenek létre hazánkban és szerintük szigorítani kell a gyermekvédelmi szabályozást. A válaszadók kiálltak szuverenitásunk mellett és elutasították, hogy mások döntsenek helyettünk az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben.

Január 26.: Visszavonja Karácsony Gergely főpolgármester a járatritkítást, de Walter Katalint nem váltja le, sőt feldicséri, holott a BKK vezetője hatalmas botrányt kiváltva vágásérett pulykákhoz hasonlította a fővárosiakat.

Január 30.: Fény derül rá, hogy a Trans­parency International ellenőrizte a botrányos, korrupciógyanús Lánchíd-beruházást. Kiderül az is, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása szerint nem volt akkreditált szakemberük mindehhez.

Február 10.: Lemond Novák Katalin köztársasági elnök, utána pedig Varga Judit igazságügy-miniszter. A kiváltó ok: az államfő kegyelemben részesítette hátralévő büntetése alól a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, aki segédkezett felettese pedofil-bűncselekményeinek eltussolásában. Az igazságügyi tárca vezetője az akkori jogszabályoknak megfelelően ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését.

Február 12.: Fekete-Győr András és Szarvas Koppány Bendegúz momentumos politikusokat felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik másodfokon a 2018. decemberi erőszakos tüntetésen rendőrökre dobott füstgránátok miatt. Október 17-én a bíróság jogerősen kimondja bűnösségüket, helybenhagyva a büntetést.

Február 16.: Külföldről, főként Amerikából pénzelt NGO-k által Odakint most szörnyek járnak címmel szervezett tüntetés a Hősök terén. A baloldali LMBTQ-aktivisták a kormányt teszik felelőssé a szerintük tűrhetetlen gyermekvédelmi helyzetért a kegyelmi ügy kapcsán. A demonstráció aztán szokásos módon erőszakba, jobboldali újságírók megfenyegetésébe torkollik, amikor pár százan a szomszédos Fidesz-székházhoz vonulnak.

Február 17.: Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében nagy veszteségnek, de helyesnek, elkerülhetetlen lépésnek nevezi Novák Katalin és Varga Judit lemondását. Egyúttal bejelenti, hogy a gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni egy új törvénnyel.

Február 22.: Varju László DK-s országgyűlési képviselőt elítéli a bíróság testi sértés, garázdaság és választás rendje elleni bűntett miatt. A DK-s képviselő 2018 végén tört be baloldali politikustársaival az MTVA épületébe, ahol durván erőszakoskodott a biztonsági őrökkel. Ezenkívül egy azóta elhunyt független képviselőnek anyagi ellenszolgáltatást ajánlott fel, ha visszalép. Rónai Sándor gyurcsányista EP-képviselő ordenáré módon sértegeti az ügyről őt kérdező MTVA riporterét.

Február 26.: Sulyok Tamás volt alkotmánybírósági elnököt köztársasági elnökké választják az Országgyűlésben.

Március 9.: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Deutsch Tamás európai parlamenti frakcióvezetőnek válaszolva indokoltnak nevezi, hogy az európai ügyek bizottsága napirendre tűzze Hajnal Miklós önleleplező nyilatkozatának ügyét. A Momentum parlamenti képviselője ugyanis elbüszkélkedett azzal, hogy sikeresen lobbiztak az ország ellen, megakadályozandó az uniós pénzek Magyarországra érkezését.

Március 15.: Orbán Viktor ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Múzeumnál kifejti: most nem állunk meg Schwe­chatnál: el kell foglalnunk Brüsszelt! Kijelenti: háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai parlamenti választáson. Karácsony Gergely főpolgármester szinte néptelen gyűlést tart az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, olyan kevesen kíváncsiak az eddigi frázisainak ismételgetését tartalmazó beszédére. A zászlót bontó Magyar Péter, Varga Judit igazságügy-miniszter egykori férje viszont több ezer embert vonz a gyűlésére, amiből nyilvánvalóvá válik, hogy a baloldali háttértámogatók már benne látják a kitörési, illetve kormánybuktatási lehetőséget.

Március 26.: Varga Judit elmondja Hajdú Péter Frizbi című műsorában, hogy évekig terrorizálta volt férje, Magyar Péter. A volt igazságügy-miniszter azután áll a közvélemény elé, miután elvált férje a magánbeszélgetéseik­ről titokban készült felvételekkel házal a baloldali nyilvánosságban és tesz feljelentést az ügyészségen. Aztán kiderül, hogy a nagy hangú beharangozás ellenére kizárólag felesége vallatását, illetve a kormányra nézve kompromittáló szövegek kiprovokálását tartalmazzák a hanganyagok.

Március 28.: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció úgynevezett árnyékkormányfője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd volt elnöke, főpolgármester bejelenti a szoros választási együttműködést, a közös listát és azt, hogy közös kormányfőjelöltjük lesz.

Április 10.: Váratlanul kis többséggel megszavazzák az Európai Parlamentben a migrációs csomagot, amely szerint kötelező befogadni az illegális bevándorlókat. Az abszurd kötelező szolidaritást írják elő, kimondják, hogy a tagállamok vagy befogadnak minden migránst, vagy fizetnek bevándorlónként húszezer eurót. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondja: a paktum értelmében hazánknak több ezer illegális bevándorlót kell beengednie vagy kilencmillió eurót kellene fizetnie elutasított migránsonként.

Április 16.: Betiltja a brüsszeli kerületi polgármester a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát, rendőröket küldve a helyszínre, mondván: nem látják szívesen a szélsőjobboldalt. Másnap azonban a belga bíróság felülbírálja a tiltó döntést, így a magyar miniszterelnök is felszólalhat. Orbán Viktor úgy értékel: Brüsszel szintet lépett. Ha valaki kiáll a béke mellett, azt egyszerűen betiltják. A tanácskozáson arról beszél: új vezetőkre van szükség Európában.

Április 19.: A Fidesz kampánynyitóján Orbán Viktor kijelenti: amíg nemzeti kormány van, Magyarország nem lép háborúba. Úgy fogalmaz: mi vagyunk Magyarország legsikeresebb politikai közössége, húsz éve minden választást megnyertünk. Szerinte azonban a választási győzelem csak egy jó eszköz, amellyel az embereket szolgálhatják.

Április 24.: Az Európai Parlament utolsó ülésén is elítéli (sorrendben 11. alkalommal) Magyarországot. Most éppen főként a szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozatala miatt.

Április 25.: A CPAC Hungary első napján Orbán Viktor a progresszív világszellem végéről beszél. Mint mondja, a progresszív liberálisok érzik a veszélyt, ezért mindenre elszántak, nem riad­nak vissza semmitől, és még ők vannak hatalmon. Veszélyes ellenfelek. Rávilágít: régen a kommunisták, most pedig a progresszívek jutnak el öt lépésben odáig, hogy az állami szerveket az elnyomás eszközévé tegyék.

Május 7.: Kiderül, hogy a Magyar Péter-féle Tisza Párt nem tud megyei listákat állítani.

Május 11.: Magyar Péter Putnokon káromkodva üvöltözik a templomból kijövő hívekkel és a polgármesterrel, annak az ürügyén, hogy egy lap ellenőrizetlen információi szerint a település vezetője állítólag a Fideszről pozitívan, a baloldalról pedig elmarasztalva beszélt.

Május 23.: A Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondja: napi hatmillió forintot akar fizettetni velünk Brüsszel, amíg a határvédelmet fenntartjuk.

Május 28.: Magyar Péter leállatozza a fideszeseket, amikor egy utcafórumán kihaló állatfajnak nevezi a kormánypárt támogatóit.

Június 1.: A két év után ismét életre hívott békemeneten Orbán Viktor arról beszél a Margitszigeten a hatalmas tömeg előtt: EP-választás előtt még soha sem gyűlt össze ennyi ember. Úgy fogalmaz: a mi jelöltjeinket küldjük, hogy foglalják el Brüsszelt. Ott magunkfajta emberekre van szükség, akik nem hisznek a háborúban és az erőszakban, de hisznek az összetartozás erejében. Szerinte a háborúpártiaknak senki sem fontos, se a gyermekeink, se a házunk, se a jövőnk. Nem lehet meggyőzni, ezért le kell győzni őket.

Június 2.: Karácsony Gergely elemzők szerint is egyértelműen elveszíti a főpolgármester-jelölti vitát Vitézy Dáviddal szemben az ATV-n, miután május 31-én szintén alulmaradt a vele vívott, Partizán által rendezett szópárbajban.

Június 7.: Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje visszalép Vitézy Dávid javára, mivel így esély van Karácsony leváltására a felmérések alapján.

Június 9.: Az európai parlamenti és önkormányzati választást egy napon tartják. Az előbbit a Fidesz–KDNP nyeri a szavazatok 44, 61 százalékával, amivel egy parlamenti választáson a mandátumok kétharmadát is megszerezhette volna. A Tisza Párt 29, 69 százalékot, a DK 8,1 százalékot, a Mi Hazánk pedig 6,76 százalékot ér el. Az önkormányzati választáson a kormánypártok 25 megyei jogú város közül 15-öt megnyernek. Miskolcot, Egert és Salgótarjánt visszaszerezték, ám Nagykanizsa és Győr ellenzéki polgármester-jelöltnek szavazott bizalmat. Budapesten egészen minimális szavazatkülönbséggel a baloldali Karácsony Gergelyt választják újra, kihívója, Vitézy Dávid az elrendelt újraszámlálás után is a második helyre szorul parányi különbséggel. A fővárosban 28,69 százalékos eredménnyel a Fidesz listája kapja a legtöbb szavazatot, ám ez nem elegendő Budapest irányításához.

Június 11.: Szigorítja a gyermekvédelmi törvényt az Országgyűlés: sohasem évülnek el a 18 év alattiak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények.

Június 22.: Hajnalban kidobják a baloldal által sztárolt Magyar Pétert egy belvárosi mulatóból, ahol botrányt okozva, garázda módon viselkedik, s ellop egy telefont. Július 7-én aztán napvilágra kerül az is, hogy kiskorú lányoknak tett perverz ajánlatokat és zaklatta őket a diszkóban.

Július 1.: Indul az EU-ban a december 31-ig tartó magyar elnökség. A legfontosabb célok között szerepel egy új európai versenyképességi megállapodás megkötése és az EU bővítési folyamatának előmozdítása a Nyugat-Balkán felé.

Hazánk hat hónapig volt az unió soros elnöke (Fotó: Robert Hegedus)

Július 3.: Orbán Viktor Kijevben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd július 5-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, július 7-én pedig Pekingbe utazik, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytat megbeszélést a béke érdekében.

Július 8.: Megalakul a Patrióták Euró­páért frakció az EP-ben, 12 uniós tagállam 84 képviselőjével. A frakció elnöke a francia Jordan Bardella, alelnöke pedig a fideszes Gál Kinga lesz. Céljuk, hogy alapvető változást hozzanak az EU politikájában. Az előzmény: Orbán Viktor jú­nius 30-án belejelentette az osztrák Herbert Kickl és a cseh Andrej Babis társaságában, hogy megalakul az új képviselőcsoport.

A brüsszeli Magyar Házban tartották csúcstalálkozójukat a Patrióták Európáért pártcsoport vezetői (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Július 14.: Kocsis Máté észreveszi, hogy Orbán Viktor is kap fenyegető üzeneteket. Egy Facebook-csoport ugyanis arról indít szavazást, hogy Donald Trump után ő legyen-e a következő, aki ellen merényletet követnek el.

Július 22.: Magyar Pétert csak ekkor választják meg hivatalosan a Tisza Párt elnökévé, a színikritikusát ujjtöréssel fenyegető Radnai Márk pedig az alelnök lesz.

Július 27.: Orbán Viktor Tusnádfürdőn azt taglalja előadásában, hogy az EU-tól demarsot kaptunk, mert sérelmezik a békemissziót és azt, hogy háborúpártinak nevezzük az uniós vezetők hozzáállását. Rámutat: Brüsszel folyamatosan támogatja a háborút, ám lassan elmozdulunk Európában a békepárti politika oldalára.

Augusztus 3.: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MCC Feszten Esztergomban kijelenti: Brüsszelből koordinálhatták az olajszállítást blokkoló kijevi döntést.

Augusztus 12.: Szijjártó Péter konstatálja a sikeres olimpiai szereplés után: továbbra is globális sportnagyhatalom vagyunk. Az augusztus 11-én befejeződő párizsi ötkarikás játékokon ugyanis a magyar sportolók hat arany-, hét ezüst- és hat bronzérmet szereztek.

Augusztus 16.: Hivatali vesztegetés miatt letartóztatják Kiss László óbudai DK-s polgármestert. A gyanú szerint az óbudai baloldali korrupciós botrány szereplői neki is juttattak a kenőpénzekből.

Augusztus 25.: Takács Péter egészségügyi államtitkár leállítja Magyar Péter kórházi ámokfutását. Elrendeli, hogy a kórházak csak munkaidőben fogadhatják, s be kell jelentkeznie egyeztetett időpontban a főigazgatóhoz, aki megadja a szükséges tájékoztatást. Előtte a Péterfy-kórház pontról pontra cáfolja a baloldali reménység rágalmait.

Szeptember 10.: Donald Trump pozitívan hivatkozik Orbán Viktorra az amerikai elnökjelölti vitán. A magyar kormányfőt kampánya során több mint százszor említi a november 4-én megválasztott republikánus politikus.

Szeptember 17.: A Tisza Párt vezére folyamatosan valótlanságok terjesztésével támadja a kormányt a dunai árvízi védekezés alatt, kevesellve a honvédokat, alaptalanul bírálva a vízügyi szakembereket. Ezzel még a baloldalon is kilóg a sorból.

Szeptember 19.: A Nézőpont felmérése bizonyítja, hogy a Tisza Párt csak a többi ellenzéki párt rovására tudott erősödni pár százalékot.

Szeptember 25.: Megjelenik Vogel Evelin feltáró interjúja az Indexen, ami új adalékokkal szolgál volt élettársa, Magyar Péter agresszivitásáról és megerősíti a Varga Judit által elmondottakat.

Szeptember 26.: Frank Füredi professzor könyvét nem engedik bemutatni Brüsszelben egy könyvesboltban, mert „túlzottan politikai jellegű”. Október másodikán egy másik helyszínen aztán megtartják a Háború a múlt ellen című kötet bemutatóját.

Szeptember 29.: A világ legjobb turisztikai fejlesztésének választják a Liget Budapest projektet. Az International Travel Awards történetében először fordul elő, hogy egy projekt három díjat is elnyer.

Október 1.: Magyar Péter bejelenti, hogy a lyukas zászló lesz a pártjuk jelképe. Az ’56-os szervezetek felháborodnak a kisajátítási kísérleten. Széles körű tiltakozás bontakozik ki emiatt. Azóta hallgat az ügyben a Tisza Párt.

Október 9.: Vita a magyar soros elnökségi programról az EP-ben Stras­bourgban. Orbán Viktor programismertető felszólalására dühödten reagál a globalista tábor, ám csak a megszokott szidalmazó kliséket ismételgetik, a programról egy szót sem ejtenek. Ursula von der Le­yen olyannyira nem tud válaszolni a magyar kormányfőnek az EU megújításáról, naggyá tételéről szóló szavaira, hogy el is hagyja az üléstermet. Manfred Weber néppárti frakcióvezető hevesen támadja a magyar miniszterelnök békemisszióját és leteszi a garast Magyar Péter támogatása mellett.

Manfred Weber letette a garast Magyar Péter támogatása mellett (Fotó: Teknős Miklós)

Október 23.: A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan, ezért meg akar szabadulni Magyarország nemzeti kormányától és bábkormányt akar az ország nyakába ültetni – jelenti ki Orbán Viktor ünnepi beszédében a Millenárison. A Tisza Párt rendezvényén és elnökük beszédén meglepően gyér az érdeklődés.

Október 26.: A Tisza európai parlamenti képviselői megszavazzák annak a migrációs paktumnak a pénzügyi megerősítését az EP-ben, amely kötelező kvótával illegális bevándorlók tömegeit telepítené hazánkba.

November 6.: Csaknem harmincszázalékos a lakásépítések növekedése – mutatja ki a KSH. Az év végéig húszezer lakás épülhet az elemzők szerint, ami nyolcéves rekordot jelent.

November 7.: Az Európai Politikai Közösség találkozója Budapesten. Orbán Viktor az utána tartott sajtótájékoztatón elmondja: a résztvevők egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy az amerikai elnökválasztás eredményére reagálni kell. A miniszterelnök kiemelte: nem hiszi, hogy meg lehet állítani a migrá­ciót, ha nem lázadnak föl a hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen.

November 8.: Folytatódik a diplomáciai nagyüzem Budapesten az Európai Tanács nem hivatalos uniós csúcstalálkozójával. Elfogadják a nagy jelentőségű Budapest-nyilatkozatot, amely Európa versenyképességének helyreállításáról, megerősítéséről szól.

November 11.: Kiderül egy nyilvánosságra hozott hangfelvételből, hogy a tiszás messiás saját választóit is gyalázza, büdösnek minősítve őket. Pár nap múlva aztán az is kiszivárog, hogy saját képviselőit pedig agyhalottnak tartja. 18-án egy még újabb hangfelvételen az hallható, hogy a Dunába lökné a Hír TV-seket, a 444-eseket elküldené a k…rva anyjukba, s általában a médiát köcsögnek nevezi. Máskor egy sajtótájékoztatón bűnözőknek minősíti a jobboldali újságírókat, egy másik alkalommal testőrével kidobatja egy nyilvános helyről, egy szállodából a Hír TV kérdezni akaró munkatársát.

November 17.: Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondja: idén átlagosan 32,2 százalékkal emelték a tanárok fizetését, s ezt jövőre újabb 20-21 százalékos béremelés követi.

November 20.: Miskolcon tüntetők várják Magyar Pétert. Botrányt rendez és trágárul megfenyegeti az általa felkeresett gyermekvédelmi intézmény vezetőjét. Attól retteg, hogy a tüntetőket kikerülve nem tud kijutni a hátsó ajtón.

November 25.: A kormány hároméves bérmegállapodást ír alá a munkaadókkal és munkavállalókkal. Ennek értelmében hét százalékkal emelik a garantált bérminimumot és kilenc százalékkal a minimálbért. A munkáltatók szövetsége 2026-ban és 2027-ben 13 százalékos minimálbér-emelést vállal. A miniszterelnök úgy értékel: történelmi megállapodás született, a minimálbér megközelíti az átlagjövedelem felét.

November 27.: Miután november 20-án hosszas huzavona után jóváhagyja az Európai Parlament Várhelyi Olivér kinevezését a további hat várakoztatott biztosjelöltével együtt, megszavazza az Euró­pai Bizottságot. Előtte a magyargyűlölő Manfred Weber botrányos stílusban, nyíltan támadja a magyar kormányt, ellenségnek nevezve a jobboldali politikai erőket, így a Fideszt is, akik veszélyeztetik az általa szeretett Európát.

November 29.: Orbán Viktor Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére.

December 3.: Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója megállítja Magyar Péter álhumanitárius gyermekotthon-gyalázási akciósorozatát azzal, hogy a pécsi intézmény előtt erőteljes stílusban felelősségre vonja. A Tisza Párt vezére megszeppenve megpróbál személyeskedve visszatámadni, de alulmarad a vitában.

December 6.: Az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings a várakozásokkal ellentétben befektetésre ajánlja továbbra is és pozitív kilátásúra javítja a besorolásunkat

December 9.: A Tisza Párt elnöke nem hajlandó visszavonni azt az állítását, hogy egy szír repülőgép landolt nálunk, holott a napnál világosabban semmi alapja nincs. Azt sejteti, hogy Aszad bukott szír elnök érkezhetett hozzánk. Mindezzel komoly terrorfenyegetettségnek teszi ki a magyar embereket.

December 9.: Orbán Viktor megbeszélést folytat Floridában Donald Trumppal és Elon Muskkal. Ez már a többedik idei találkozó Amerikában és a sokadik beszélgetés a választáson győztes elnökkel.

December 13.: A KSH adatai szerint az építőipar termelése lényegileg stagnál, ám harminc százalék feletti az előző évhez képest a növekedés a megrendelésállományban.

December 17.: Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő arról számol be, hogy az Európai Bizottság a területalapú támogatások csökkentését tervezi, a Tisza Párt Európai Parlamentben ülő képviselői pedig asszisztálnak ehhez.

December 17.: Az Eurostat friss kutatása szerint az Európai Unióban a harmadik legnagyobb mértékben nőttek Magyarországon a bérek 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

December 17.: Ellenszavazat nélkül elfogadja a parlament a KDNP által benyújtott törvénymódosítást, amelynek értelmében az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények sohasem évülhetnek el akkor sem, ha fia­talkorúak követték el.

December 18.: Elfogadják a fővárosi költségvetést, amelynek során összeáll a Tisza–DK–Karácsony–Vitézy szivárványkoalíció. A büdzsé jogellenes, mivel adóelkerülést tartalmaz, Karácsonyék ugyanis törvényellenesen nem akarják befizetni a szegényebb vidéki települések segítését szolgáló szolidaritási hozzájárulást.

December 18.: Orbán Viktor a Patriótának adott interjúban arról beszél: a konzervatív kabineteket nem kedvelő Brüsszel mindig is kormányváltást akart.

December 19.: Orbán Viktor és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök brüsszeli sajtótájékoztatója. A magyar miniszterelnök beszámol uniós elnökségünk eredményeiről, így Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.

December 21.: A miniszterelnök szokásos év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján arról is beszél, hogy tízszázalékos idén a reálbér-növekedés. A baloldali politikusokkal ellentétben minden újságírónak válaszol a kérdésére.

December 28.: Vitályos Eszter kormányszóvivő bejelenti: megvannak a nemzeti konzultáció első eredményei. Ezek szerint elsöprő a támogatottsága a munkáshitelnek.

December 29.: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a családi adókedvezmény két lépésben történő megduplázásáról oszt meg részleteket, felvázolva a pontos menetrendet.