TOP10: Ezek voltak 2024 legfontosabb eseményei a nemzetközi politikában

Ismét a végéhez közeledik egy háborús év, immár a harmadik. A szomszédunkban dúló vérontáson kívül azonban még rengeteg fontos dolog történt a választásokkal és kormányválságokkal tarkított év folyamán. A Magyar Nemzet tíz olyan momentumot gyűjtött össze, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Fotó: AFP

Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója Budapesten. Fotó: AFP

Az utóbbi találkozó, amelynek a magyar soros elnökség keretében adott otthont Budapest, fontos áttörést hozott. Az uniós vezetők elfogadták a Budapesti nyilatkozat az Új európai versenyképességi egyezményről című dokumentumot, amely a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek csökkentését, a magas energiaárak letörését, a tőkepiaci unió teljes megvalósítását és valódi európai iparpolitika megfogalmazását tűzte ki célul.

7. Izrael szárazföldi offenzívája a Hezbollah libanoni állásai ellen

Izrael október elsején korlátozott szárazföldi műveletet indított a szomszédos Libanon déli része ellen. Az izraeli vezetés közlése szerint a művelet célja a Hezbollah siíta terrorszervezet állásainak megsemmisítése volt. Néhány héttel korábban a Hezbollah tagjainál több ezer csipogó robbant fel, súlyos sérüléseket és haláleseteket okozva, és a kölcsönös légicsapások is egyre gyakoribbá váltak a két fél között.

Az inváziónak november végén fegyverszünet, amelynek értelmében hatvan nap alatt az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, ahol a hivatalos libanoni hadsereg ötezer katonát fog állomásoztatni a Litani folyótól délre fekvő térségben, és az izraeli határnál harminchárom helyen állásai lesznek, hogy ezzel megakadályozzák az Iránból támogatott Hezbollah ismételt térnyerését. A tűzszünet azonban mindeddig törékenynek bizonyult, a két fél egymást vádolta annak megsértésével.

6. Kormányválság Franciaországban 

A modern kori francia történelem legrövidebb ideig hatalomban lévő miniszterelnökévé vált Michel Barnier, amikor december 4-én a francia nemzetgyűlés megszavazta az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt. Barnier azután került a kormány élére, hogy az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után Emmanuel Macron francia elnök előre hozott választásokat írt ki. 

Michel Barnier hamar megbukott. Fotó: AFP

Barnier-t mintegy ötven napig tartó egyeztetés után sikerült kineveznie Macronnak, azonban parlamenti többség híján a bukásához rövidebb idő is elég volt, a súlyos megszorításokat tartalmazó társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényjavaslatba belebukott. Utóda Francois Bayrou lett, azonban egyre többen követelik Macron lemondását is.

5. Elbukott a jelzőlámpa-koalíció

November elején szétesett a hárompárti német koalíció, miután Olaf Scholz kancellár azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminisztert. A kormány gyakorlatilag az orosz–ukrán háború finanszírozásába bukott bele, ugyanis az FDP ellenszegült a Zöldek és az SPD törekvésének, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva ismét túllépjék az adósságfelvételi 0,35 százalékot.

A német politikai rendszerben rendkívül ritka bizalmi szavazást december 16-án tartották, de már jóval korábban tudni lehetett, hogy február 23-án tervezik megtartani az előre hozott választásokat. A németek ugyanis megelégelték a háborúpárti politikát. Szakértők szerint az új választásokon a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció előretörése a legvalószínűbb forgatókönyv, a kereszténydemokrata Friedrich Merz, a kancellári poszt várományosa azonban szintén hangsúlyozottan háborúpárti álláspontot képvisel. 

4. Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz nukleáris doktrína frissítését

Aktualizálták az orosz nukleáris doktrínát, a frissített dokumentumot november közepén írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök. A változtatásokat – amelyek komoly aggodalmat váltottak ki világszerte – a megváltozott geopolitikai helyzettel indokolták.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz nukleáris doktrína frissítését. Fotó: AFP

A frissített doktrína több olyan katonai fenyegetést sorol fel, amelyekre Oroszország nukleáris visszatartó erővel válaszolhat. Ezek közül kiemelkedik két kulcsfontosságú változás: a nem nukleáris államok által végrehajtott, de nukleáris államok által támogatott agressziót a jövőben Oroszország elleni közös támadásként fogják kezelni, illetve egy külföldi hatalom tömeges légitámadása, amely átlépi az orosz határokat, nukleáris megtorlást válthat ki.

3. Bassár el-Aszad szíriai diktátor bukása

Huszonnégy évi uralom után megbukott Bassár el-Aszad szíriai elnök. A radikális lázadók december első napjaiban több fontos várost is elfoglaltak. Amikor elérték a fővárost, Damaszkuszt, Aszad elmenekült és átadta a hatalmat. A diktátor és családja Moszkvában kapott menedékjogot.

Damaszkuszban ünneplik Bassár el-Aszad bukását. Fotó: AFP

A szíriai rezsim összeomlása váratlanul gyorsan következett be, és a helyzet komoly kihívások elé állította a regionális és globális hatalmakat is. Az új hatalom azóta már külügyminisztert és védelmi minisztert is kinevezett, Jordánia és Katar képviselői pedig már találkoztak is az új vezetéssel, több ország, például Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig bejelentették, hogy felveszik a diplomáciai kapcsolatokat.

2. A változásra szavaztak az uniós polgárok az európai parlamenti választáson

Az uniós tagállamok többségében olyan politikai erők győztek a júniusi európai parlamenti választáson, amelyek változást akartak az európai politikai irányában, ideértve az Európai Néppárt (EPP) tagpártjait is. Ennek ellenére az EPP a hatalom érdekében olyan kompromisszumot kötött a szocialistákkal, a liberálisokkal és a zöldekkel, amelynek értelmében folytatják a migráció- és háborúpárti politikát.

Erre válaszul alapította meg június végén Orbán Viktor miniszterelnök, Herbert Kickl, az osztrák FPÖ elnöke és Andrej Babis, a cseh ANO vezetője a Patrióták Európáért frakciót, amely mostanra több mint egy tucat pártot foglal magában. 

Azonban az EU-s szokásjog alapján nekik járó európai parlamenti alelnöki és bizottsági elnöki posztokat annak ellenére nem kapták meg, hogy 86 képviselőjükkel jelenleg a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot alkotják az EP-ben. 

1. Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé

Az egész világ feszült figyelemmel várta a novemberi amerikai elnökválasztás eredményét. A Demokrata Párt a nyár folyamán visszalépésre kényszerítette Joe Biden jelenlegi amerikai elnököt a jelöltségtől, a helyébe alelnöke, Kamala Harris lépett. Bár a demokraták minden eszközt bevetettek, a választói névjegyzékek összeállításába való belenyúlástól a közvélemény-kutatások manipulálásáig, Donald Trump végül simán nyert.

Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Fotó: AFP

A republikánusok jelöltje nem csupán az elektorok többségét tudhatja maga mögött, de a leadott szavazatok többségét is megszerezte. Január 20-i beiktatását hatalmas várakozás övezi, hiszen amellett, hogy kemény fellépést ígért az illegális migrációval szemben, és az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása érdekében is elszántan járna el.

Borítókép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (Fotó: AFP)