A több mint két és fél éve kezdődött ukrajnai háború mind előzményeiben, mind következményeiben kiterjedt konfliktusra utal, csaknem egy évtizedre nyúlik vissza, az eszkaláció veszélye pedig soha nem volt olyan nagy, mint most. Az orosz–ukrán háború már százezrek életét követelte, és milliók életét keserítette meg.

Donlad Trump győzelmével az amerikai elnökválasztáson felcsillant a béke reménye, a háborúpártiak azonban még az utolsó pillanatban is mindent megtesznek a folytatásért. Ez azonban komoly következményekkel járhat.
Az orosz–ukrán háború előzményei
A Krími Autonóm Köztársaság 1991-től Ukrajna része volt. Az alkotmány kimondta, hogy az autonóm területnek saját alaptörvénye, önálló törvényhozása és kormánya van Szimferopol központtal. Szevasztopolban az orosz fekete-tengeri flotta állomásozott, a város különleges státussal bírt. A terület 1991-ben lett autonóm köztársaság, előtte a Szovjetunió része volt. A területen az orosz lakosság van többségben.
Oroszország számára nemcsak a területszerzés és a Fekete-tenger ellenőrzése miatt volt fontos, hanem a földgáz jelenléte miatt és azért, mert birtoklásával a gázszállítás nagyobb területen haladhat Ukrajna érintése nélkül.
Az események a Krím félszigeten Viktor Janukovics Oroszországba történő menekülését követően megindultak. Kijevben 2014. február 22-én az ukrán parlament megfosztotta az ekkor már Oroszországban tartózkodó, nyíltan oroszbarát Viktor Janukovicsot államfői méltóságától. Előbb Olekszandr Turcsinov, majd Petro Porosenko vette át az elnöki széket, akiket azonban az orosz diplomácia nem ismert el legitim államfőnek, szemben az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.
A Krímben katonai műveletek, továbbá a népszavazás és ezzel az elszakadás előkészítése párhuzamosan zajlott.
2014. február 24-én Szevasztopol orosz katonai ellenőrzés alá került, hivatkozva az orosz lakosság védelmére, ami az ukrajnai belpolitikai káosz miatt veszélybe került. Február 27-én Szimferopolban a krími parlament épületén már orosz zászló lengett, ahol a miniszterelnök az oroszbarát Szergej Akszjonov lett, a törvényhozás pedig döntött az autonómiát érintő népszavazás kiírásáról. Az elkövetkezendő napokban az orosz katonai jelenlét az ukrán katonai objektumoknál is általánossá vált.
Ukrajna az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult és a Biztonsági Tanács összehívását kezdeményezte, az ország területét érintő beavatkozás miatt.
Az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama felvette a kapcsolatot Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnökkel. Az USA következményekkel fenyegetőzött. A hivatalos orosz álláspont „önvédelmi erők” működésének nevezte a folyamatot, ami a krími lakosság akaratának megnyilvánulása és élve jogukkal a népszavazáson azt érvényre is juttatják. A félsziget technikai kapcsolatait megszakították Ukrajnával, az ukrán tömegkommunikáció elérhetetlen lett, csak orosz híreket, adásokat láthatott a lakosság.