„Mariupol az ukrajnai pokol közepe” – így írta le Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese az ukrán kikötőváros több mint másfél hete tartó ostromát. Az egykor 430 ezres nagyvárost az oroszok teljesen körbevették és elszigetelték.
Már nincs áram, fűtés – miközben éjjel –5 Celsius-fokra hűlt a hőmérséklet –, sem víz, gyógyszer és élelem.
A védők még tartják magukat, de a folyamatos bombázások szó szerint a földdel teszik egyenlővé a települést. Moszkva állítása szerint csak katonai célpontokat támadnak, erre azonban Mariupolban láthatóan nem ügyelnek: már kórházat, mecsetet és megannyi lakóházat is ért találat. Az oroszok ugyanakkor azzal vádolják a védőket, hogy „élő pajzsként” használják a lakosságot. Íme a szétlőtt város madártávlatból egy drónfelvételen:
Az oroszok a várost teljesen blokád alá vonták, így a segélyszállítmányok sem juthattak be, és a menekültek sem ki. Hosszan tartó tárgyalások után ugyan hétfőn humanitárius folyosót nyitottak a polgári lakosságnak, de ezen csupán néhány százan távozhattak, miközben a település 300 ezer embert ejtett foglyul.
A becslések szerint az ostrom már legalább 2500 civil életét követelte.
– Holttestek, civileké és katonáké, ott hevernek a romok alatt, ahol éppen elestek – festette le az állapotokat a Vöröskereszt szóvivője. Állítólag annyi az áldozat, hogy az embereket már tömegsírokba temetik.
Nagy árat fizetnek a városi harcban az oroszok is. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint hétfői rohamukat visszaverték, csak ekkor legalább 150 orosz katonával végeztek. Ramzan Kadirov csecsen elnök, aki állítólag Kijevnél csatlakozott az orosz csapathoz, viszont azt állítja, hogy a csecsen különleges erők vezetik a támadás ékét Mariupolnál is, és hétfőn már 1,5 kilométert nyomultak előre.
Miben bízhatnak a védők? Felmentő sereg aligha érkezik, és az is valószínűtlen, hogy az oroszok feladnák az ostromot. Mariupol stratégiai jelentőségű kikötőváros, ipari központ, meghódítása olyan „skalp” lenne, amelyért a háború kirobbanása óta küzdenek.
Ráadásul Mariupolt 2014-ben a donyecki szakadárok rövid időre meghódították,
– kiűzésükben nagy szerepe volt a hírhedt Azov zászlóaljnak – márpedig a „népköztársaságok alkotmánya” szerint minden területre igényt tartanak, amelyet függetlenségük kikiáltásakor irányítottak. Moszkva pedig világossá tette: a „népköztársaságokat” teljes területükön ismeri el.
A település egyébként többségében orosz ajkú.
Borítókép: Nő halad el egy tüzérségi támadásban megrongálódott épület előtt Mariupolban (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
